|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az MDF köztársaságielnök-jelöltjének életrajza
|
1989. október 22., vasárnap - Für Lajos parasztcsaládban született 1930. december 21-én a Vas megyei Egyházasrádócon. A csurgói református gimnáziumban érettségizett, majd a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen történész diplomát szerzett. Kezdetben az egyetemen dolgozott a jeles történész, Szabó István tanársegédjeként. 1956-ban a Hajdú-Bihar megyei Forradalmi Bizottság titkára volt; november 4. után letartóztatták és internálták. Rövid időre Franciaországban keresett menedéket. Hazaérkezése után évekig kétkezi munkásként, majd általános iskolai tanárként kereste a kenyerét. 1964-ben térhetett vissza a tudományos pályára. Jelenleg elismert agrártörténész, a történettudományok doktora. Csaknem negyedszázadon át a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban dolgozott, kutatási területe elsősorban az agrártermelés és -társadalom XVIII-XIX. századi históriája. Ma az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi kara középkori és koraújkori magyar történelem tanszékének docense.
Közíróként az elsők között emelt szót a határainkon túli magyarság sorsáért. 1974-ben a Tiszatáj című folyóiratban megjelent ,,Milyen nyelven beszélnek a székelyek?,, című esszéjéért évekig hallgatásra ítélte a hivatalos kultúrpolitika. Nős, két gyermek apja. Felesége, Bíró Friderika néprajzkutató. (MTI)
1989. október 22., vasárnap 11:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|