|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország: köztársaság (1. rész)
|
1989. október 23., hétfő - Történelmi esemény színhelye volt hétfőn délben a Parlament előtti Kossuth tér: 12 órakor, a déli harangszót követően Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök az Országház erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Az ország új államformájáról és nevéről szóló bejelentést hatalmas ováció, hosszan tartó viharos taps köszöntötte, harsonások díszjeleket fújtak.
A téren a magyar Országgyűlés felhívására több tízezren gyűltek össze, ott voltak az Országgyűlés tisztségviselői és igen sok képviselő, a Minisztertanács tagjai, a pártok, az egyházak, a társadalmi és a tömegszervezetek képviselői, meghívást kaptak a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. Ünnepélyes keretek között felvonták az állami zászlót, az Országház előtti téren katonai díszegység sorakozott fel. A magyar nép sorsfordulóihoz kötődő történelmi zászlókat az állami zászlóhoz vitték. Még zúgott a harangszó, amikor Szűrös Mátyás megjelent dolgozószobájának piros-fehér-zöld zászlóval ékesített erkélyén, s üdvözölte a hallgatóságot. Beszédének elején köszöntötte az ország polgárait, a magyarokat a nagyvilágban, hazánk külföldi barátait. Hangoztatta: az ország lakosaihoz, s mindazokhoz szól, akik szívükön viselik Magyarország sorsát, akik határainkon túl megértéssel és rokonszenvvel követik emelkedő utunkat, támogatják népünket a gyökeres változásokat eredményező erőfeszítéseiben. A továbbiakban így folytatta: - Most, a XX. század vége felé közeledvén, a szabad demokratikus Magyarország megteremtésében Kossuth Lajos, Károlyi Mihály és Tildy Zoltán nevével összekapcsolódó előző magyar köztársaságok nyomdokain haladunk, amikor azok demokratikus és nemzeti hagyományainak szellemében, s az utóbbi 40 esztendő - különösen az 1956-os októberi népfelkelés és nemzeti függetlenségi megmozdulás - történelmi tanulságaitól is indíttatva megalkottuk az új köztársaság törvényes alapjait. Újabb történelmi szakasz nyitánya ez államunk demokratikus átalakításának útján. Miközben feltárjuk és bevalljuk a múltat, tekintetünket határozottan a jövő felé kell fordítanunk. (folyt.köv.)
1989. október 23., hétfő 15:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|