Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Az Országos Vallásügyi Tanács alakuló ülése (2. rész)

Elmondta, hogy az Országos Vallásügyi Tanács munkájába való
részvételre felkérte a 28 elismert magyar egyház, felekezet és
vallási közösség képviselőjét. (Két szervezet, a Magyarországi
Jehova Tanui Közösség és a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekeze
hitelvi okok miatt nem kíván résztvenni a tanács munkájában.) A
tanács a kormány javaslattevő, konzultatív szerveként működne, a
résztvevők szabad, önálló véleménynyilvánítása alapján. Az együttes
munka során törekedni kellene az egyetértésre, de lehetősége lenne
minden egyháznak, felekezetnek, vallási közösségnek arra, hogy
eltérő véleményét fenntartsa, s azt a nyilvánosság előtt is
hangoztassa. A kormány a tanács ülésén megfogalmazott javaslatok
alapján kívánja alakítani az egyházakkal kapcsolatos politikáját,
megvitatva minden kiemelkedően fontos kérdést, törvényjavaslatot,
olyanokat is, amelyek nem tartoznak szorosan az egyházak
működéséhez.

    Az új egyházpolitika elveként jelölte meg, hogy Magyarországon
minden lehetséges eszközzel biztosítani kell az egyházak jogi
működőképességének feltételeit. Ehhez törvénymódosításokra,
törvényalkotásokra, kormányzati intézkedésekre és az alacsonyabb
szintű jogszabályok módosítására lesz szükség. Rendezni kívánják az
egyházak gazdasági vállalkozásaira vonatkozó pénzügyi szabályozást
is. Az egyházak működése tárgyi feltételeinek javítása érdekében
törvényt készítenek elő, melyben a volt egyházi épületek,
intézmények újbóli egyházi tulajdonba adását kívánják szabályozni.

    Befejezésül foglalkozott az iskolákban folyó hitoktatás
kérdéseivel, az egyházi teológiai akadémiáknak az állami
felsőoktatási rendszerébe történő visszaállításával. Beszédét azzal
fejezte be, hogy az egyházaknak, felekezeteknek az eddigieknél
nagyobb teret kell biztosítani a tömegkommunikációs eszközök
igénybevételénél.

    A résztvevők ezt követően a lelkiismereti és vallásszabadságról
szóló törvénytervezetet vitatták meg. Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter szóbeli kiegészítőjében utalt a jogi szabályozás
szükségességére. Kiemelte, hogy a törvénytervezet, az egyházak
kiemelt közjogi helyzetét elismerve, az alkotmánybíróság
törvényességi felügyelete alá kívánja helyezni az egyházakat. Szólt
arról is, hogy a nem magyar joghatóság alatt működő egyházak
vezetőinek kinevezése évszázadok óta feszültségforrás az egyház és
az állam között. A magyar történelem hagyományaiból kiindulva két
változatot javasol a törvénytervezet: egyikben a köztársasági elnök
hozzájárulása kellene a kinevezéshez, a másik elfogadása esetén csak
a nem magyar állampolgárságú egyházi vezetők esetén kellene
köztársasági elnöki hozzájárulás. (folyt.köv.)


1989. október 20., péntek 16:45


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD