|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (8. rész)
|
Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója elmondotta: a bizottság mindenben egyetértett az előterjesztéssel, s így nincs kiegészítenivalója. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette: tekintettel arra, hogy a törvényjavaslathoz módosító javaslatokat nyújtottak be, a tervezetet általános és részletes vitára bocsátja. Az általános vitában egyedül dr. Czoma László (Zala m., 5. vk.), ---------------- a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója szólalt fel. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a alkotmánymódosítás elfogadásával valójában új államformát hozott létre az Országgyűlés, a negyedik Magyar Köztársaságot. Felidézte, hogy az első Magyar Köztársaságot 1848-ban alkották a királyság romjain, a másodikat 1918-ban, a Monarchia romjain, a harmadikat pedig 1946-ban, az ország romjain. Figyelmeztetett, hogy olyan korban élünk, amikor a gyakori változások közepette egy stabil pontunk van, a kormány, amely eddigi tevékenysége során értékeket mutatott fel, s ezért tiszteletet érdemel. Utalt arra, hogy olyan közjogi helyzet állt elő, amikor nincs köztársasági elnöke az országnak, illetve ezt a funkciót az elnök megválasztásáig átmeneti jelleggel a Parlament elnöke tölti be. Közös jövőnk iránti aggodalmát kifejezésre juttatva kérte a kormányt, a minisztereket, hogy az első pillanattól kezdve minden tekintetben ellenőrizzék a legnagyobb közjogi méltóság döntéseit, akár az államigazgatásról, akár más kérdésekről van szó. Hiszen az a furcsa helyzet állt elő, hogy most az a végrehajtó hatalom fogja ellenőrizni a legnagyobb közjogi méltóságot, amelytől majd később hatalmának megerősítését kapja. Ezt követően az Országgyűlés szótöbbséggel részletes vitára bocsátotta a törvénytervezetet. A részletes vitában elsőként dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.), -------------- Kisbér főállatorvosa javasolta: a törvénytervezetet változtassák meg akképpen, hogy az első forduló sikertelensége esetén az újabb választásnál a köztársaságielnök-jelöltek közül az a három indulhasson, aki a legtöbb szavazatot kapta. ( folyt. köv.)
1989. október 20., péntek 14:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|