Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Országgyűlés - harmadik munkanap (6. rész)

Befejezésül elmondta, hogy egyetért a jogi, igazgatási és
igazságügyi bizottság jelentésében foglaltakkal, s megfontolásra
ajánlotta az Országgyülésnek az Alkotmánybíróság székhelyének
Budapesten kívüli felállítását szorgalmazó javaslatot.



    Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
    ------------

előadója elöljáróban kifejtette: az Alkotmánybíróságról szóló
törvénytervezet hosszas és alapos bizottsági vitájában arra
törekedtek, hogy érdemi módosító javaslataik ne érintsék a politikai
egyeztető tárgyalásokon született megállapodásnak az
Alkotmánybíróság létrehozására, az alkotmánybírák megválasztásának
módjára, illetve az Alkotmánybíróság felállításának végleges
időtartamára vonatkozó tételeit.

    E javaslatok közül példaként hármat említett. Az első az
Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó előzetes vizsgálatokkal függ
össze. Mint mondotta: még a tudomány is vitatkozik azon, hogy
megadassék-e az Alkotmánybíróság számára az előzetes vizsgálat
lehetősége törvényjavaslat, már elfogadott, de még ki nem hirdetett
törvény, az Országgyűlés ügyrendje és nemzetközi szerződések
egészének alkotmányellenességéről. Ez ugyanis paradox helyzetet
teremthet: az Alkotmánybíróság a törvény egészéről kimondja, hogy
nem ütközik alkotmányba, a törvény elfogadását követően azonban
egyes részletei - a változó körülményekből fakadóan -
alkotmányellenessé válhatnak. Ennek kiküszöbölésére a bizottság
kompromisszumos javaslatot fogalmazott meg, amely szerint az
Alkotmánybíróság csak az egyes rendelkezések alkotmányellenességének
előzetes vizsgálatát végezheti el.

    A második módosító javaslat az összeférhetetlenség szabályait
pontosítja, erősítve az alkotmánybíró függetlenségének garanciáit.
Nemcsak azokat a munkaköröket sorolja fel a javaslat tételesen,
amelyek összeférhetetlenek e tevékenységgel, hanem egyértelműen
megfogalmazza a szankciókat is.

    A harmadik vitatható pont, hogy az alkotmányellenesség
megállapításának időpontjától, avagy a törvény elfogadásának
időpontjától veszti-e hatályát az alkotmányellenesnek minősített
törvény illetve jogszabály. A bizottság álláspontja az, hogy az
alkotmányellenesség megállapítása nem lehet visszamenőleges hatályú,
mert adott esetben kisebb kár származik abból, ha az új jogszabály
megalkotásáig fönnmarad az eredeti, ám alkotmányellenesnek
minősített jogszabály. (folyt.köv.)


1989. október 19., csütörtök 12:09


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD