Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Országgyűlés - harmadik munkanap (5. rész)

A törvényjavaslat ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy az állampolgár
előzetesen merítse ki az egyéb jogorvoslati lehetőségeket, mert az
Alkotmánybíróság nem helyettesítheti más bíróságok funkcióját. Az
alkotmánybírósági eljárás jellemzően kérelemre indul. Hivatalból
akkor kezdeményezhető, ha az Alkotmánybíróság a jogszabályok és az
állami irányítás más jogi eszközeinek a nemzetközi szerződésekkel
való ütközését, illetve mulasztásban jelentkező
alkotmányellenességet észlel, vagyis ha valamely szerv nem teljesíti
jogszabályalkotási kötelezettségét. Ugyancsak hivatalból indítanak
eljárást az alkotmány értelmezésével kapcsolatos ügyekben.

    Mivel a politikai egyeztetések során az Alkotmánybíróság
személyi kérdései központi figyelmet kaptak, a miniszter kitért a
megállapodások nyomán kialakult elképzelésekre. Elmondta, hogy az
alkotmánybírákat az Országgyűlés kétharmados többséggel választaná,
a pártok parlamenti csoportjai által kijelölt tagokból álló
bizottság javaslata alapján. Az alkotmánybírák kilenc évre kapnak
megbízatást, s mégegyszer újraválaszthatók. A 15 tagú testület
elnökét és helyettesét a tagok maguk közül választják három évre, s
e tisztségeket is újra betöltheti ugyanaz a személy. A javaslat
szerint az Alkotmánybíróság megalapításakor - vagyis a mostani
ülésszakon - az Országgyűlés a testületnek csak öt tagját választja
meg. További ötöt a legközelebbi választásokat követően, az alakuló
ülés után két hónapon belül. Újabb öt tagot pedig az
Alkotmánybíróság felállítását - 1990. január 1-jét - követő öt éven
belül választanak meg. E megoldás politikai célja, hogy a többpárti
választások alapján összehívott Országgyűlés is érdemi lehetőséget
kapjon e fontos intézmény kialakításában.

    Kulcsár Kálmán hangoztatta, hogy a közjogi
törvényjavaslat-csomag egészét a politikai rendszerváltás, az új
politikai kormányzati mechanizmus alkotmányos és törvényes
alapjainak, kereteinek garantálása jellemzi. Mint mondta, a
jogállam, az alkotmányosság és a jog uralma azonos tartalmat
hordoznak, és nélkülözhetetlen elemei a politikai rendszer
demokratizálásának. Hangsúlyozta, hogy a kormányzat jelentős lépést
tett előre legfontosabb feladatának teljesítésében: az ország békés
politikai átmenet felé vezetésében. A kormány jelenleg, s a jövőben
is számít a társadalom bizalmára, mert e bizalom nélkül az átmenet
még hátralévő, fontos feladatai nem oldhatók meg - mondotta.
(folyt.köv.)


1989. október 19., csütörtök 12:07


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD