|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Király Zoltán lemond köztársasági elnöki jelöltségéről
|
1989. október 17., kedd - Király Zoltán - akit a szociáldemokrata párt szegedi szervezete jelölt köztársasági elnöknek - nem kíván részt venni az elnökjelöltségért folytatott küzdelemben, mert a Parlamentben kedden elmondott, az SZDSZ aláírásgyűjtő kampányát kritizáló észrevételeiért többen azzal vádolták, hogy felszólalását már a választási jelölésre készülve mondta el. Király Zoltán az Ogyszággyűlés keddi munkanapjának végén az MTI munkatársának elmondta: veszni hagyja az elnökjelöltséget, de vállalnia kell ezt a döntést, hogy a jövőben ilyen vád ne érhesse, ne próbálják meg így lejáratni.
Király Zoltán mindazonáltal nem zárta ki, hogy induljon az elnökválasztási küzdelemben, ha legalább százezer aláírás (tehát a szükségesnek kétszerese) összegyűlik, s így javasolják köztársasági elnöknek. A képviselő hangoztatta: parlamenti megnyilvánulásaival eddig, s ezután sem szolgált hatalmi érdekeket, tisztességtelen módszerekkel nem igyekezett nyomást gyakorolni az emberekre, a társadalomra, a parlamentre. Az ellenzékiség számára azt jelenti, hogy minden ellen van, amit elfogadhatatlannak tart. Mindig ügyekkel kötelezte el magát, s ez nem jelenti az ellenzék kiszolgálását. Miként fogalmazott, különösebben nem foglalkoztatja, hogy az ellenzék körében megváltozik-e róla a vélemény a mostani felszólalását követően, mint ahogyan azzal sem törődött sokat, hogy az MSZMP-ben miként vélekedtek róla. (MTI)
1989. október 17., kedd 18:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|