|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - esti lead
|
1989. október 17., kedd - A pártállam megdöntésében a döntő lépésre: a trónfosztás elvégzésére vállalkoznak az Országgyűlési képviselők, amennyiben elfogadják az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. Egy képviselő fogalmazott így az Országgyűlés szeptemberben megkezdett, s munkáját kedden folytató ülésszakán. A keddi napon a napirenden lévő sarkalatos törvények közül csupán egyet, ám a legfontosabbat, az Alkotmány módosítását terjesztette elő az igazságügyminiszter. Miként ő maga is utalt rá, több ez módosításnál, hiszen a jogállamiság alapvető kritériumait - köztük a hatalmi ágak szétválasztását, a többpártrendszeren alapuló politikai berendezkedést, a köztársasági elnöki intézményt, a tulajdonformák szabadságát és egyenlőségét - rögzíti az alaptörvényben. Ezeket az elveket a felszólaló képviselők mindegyike megerősítette, a részleteket illetően azonban a mostanában megszokottnál is több volt a módosító indítvány csakúgy, mint a más képviselői felfogással vitába szálló, polemizáló hozzászólás.
Éppen az indítványok nagy száma miatt fejeződött be a vártnál korábban az első ülésnap; a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság e javaslatokról kialakítja véleményét, s szerdán ennek birtokában dönthetnek a képviselők a vitatott kérdésekben, illetve a törvényjavaslat egészéről. Egy másik, a parlament falain kívül is zajló vita viszont - úgy tűnik - már az ülés kezdetén eldőlt: az Országgyűlés úgy foglalt állást, hogy még ezen az ülésszakon kitűzi a köztársaságielnök-választást annak ellenére, hogy az SZDSZ kezdeményezésére immár 200 ezer olyan aláírás gyűlt össze, amely népszavazást kér az elnökválasztás időpontjáról. A képviselők túlnyomó többsége viszont azt - az ülésteremben is megfogalmazódott - logikát tette magáévá, miszerint a köztársasági elnök közvetlen, mielőbbi megválasztását ellenzők lényegében a nemzetet tartják alkalmatlannak arra, hogy most önmaga döntsön elnökéről. (MTI)
1989. október 17., kedd 18:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|