|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első munkanap (22. rész)
|
A köztársasági elnök megválasztása kapcsán azt tette szóvá, hogy a szövegtervezet szerint, amennyiben az Országgyűlés választja a köztársasági elnököt, úgy ezt kétharmados többséggel, illetve közfelkiáltással teszi. Ezzel kapcsolatosan úgy vélte a ,,közfelkiáltással,, kitétel megkérdőjelezi a választás komolyságát. Hozzászólását zárva rámutatott: a közeljövőben - az új Alkotmányt követően is - számos alkotmányerejű törvény megalkotása vár a képviselőkre. Ezek sorában különösen fontosnak ítélte az önkormányzati törvényt, mert - miként hangsúlyozta - a helyi tanácsok csak ennek megalkotása után érezhetik magukat valóban az önkormányzat, az önigazgatás letéteményeseinek. Kovács László (Pest m., 20. vk.), a Dunai Kőolajipari Vállalat ------------- műszakvezetője elsősorban a gazdasági és szociális jogok kérdéseit fejtegette felszólalásában. Rámutatott: a politikai és szabadságjogok kedvezően változtak az elmúlt időszakban, de minimális az elmozdulás a gazdasági és szociális jogok területén, amelynek következtében a munkavállalók és a rászorultak kiszolgáltatottsága tovább fokozódott. A tulajdonreform elhuzódása miatt továbbra sincs valódi tulajdon, nem sikerült jogilag kellően pontosítani a munkavállalók érdekeinek védelmét. Mindezek több módosítást igényelnek, amelyeknek lényege, hogy az Alkotmány a szakszervezetek mellett széles körben biztosít szervezeti lehetőséget a gazdasági és társadalmi érdekek érvényesítésére. A képviselő hozzátette: a változások nem sértik a szakszervezetek érdekeit, de egyben nagyobb lehetőséget teremtenek a munkavállalóknak - az egyenlő részvétel elve alapján - munkájuk, sorsuk alakításában. A lakossági fórumokon szerzett tapasztalatait felídézve hangsúlyozta: szükséges, hogy rövid időn belül új, korszerü, európai követelményeknek megfelelő környezetvédelmi, valamint humánusabb, a társadalom döntő többsége által is elfogadható nyugdíj-törvény szülessen, továbbá olyan bér- és adórendszer alakuljon ki, amely valóban elősegíti a családok szabadabb és méltó életét. A köztársaságielnök-választásról kijelentette: közvetlen választást tart célszerűnek, mert ezáltal jobban garantálható, hogy az államfő nem valamely párt érdekében, hanem a társadalom, az ország képviseletében látja el feladatait. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 16:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|