 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés 2.
|
Az alkotmánybíróságra vonatkozó törvényjavaslat kimondja, hogy a
testület tagja nem lehet országgyűlési képviselő, nem lehet tagja
egyelen politikai pártnak sem, és az sem választható
alkotmánybírónak, aki a megválasztását megelőző négy évben tagja
volt a kormánynak, vezető állami tisztséget viselt, vagy valamelyik
párt alkalmazottja volt. Érdekesség, hogy a törvényjavaslat
korhatárt is tartalmaz - 45 évnél fiatalabb tagja az
alkotmánybíróságnak nem lehet, és a megválasztandó személynek
legalább 20 éves jogi gyakorlattal kell birnia. A 15 tagú
testületnek egyelőre öt tagját választják meg, másik ötöt az új
Országgyűlés, s a testület csak öt esztendő múlva teljesedik ki.
Hasonlóan érdekes és a közvélemény figyelmét felkeltő
törvényjavaslat az is, amely a pártok működésével és azok
gazdálkodásával foglalkozik. A politikai egyeztető tárgyalások során
az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal nem tudott megegyezni abban,
hogy működjenek-e a pártok a munkahelyeken, csak annyi dőlt el, hogy
minisztériumokban és egyéb közhatalmi szervezetekben politikai
pártok nem működhetnek. Az MSZMP annak idején beleegyezett, hogy a
politikai pártok a munkahelyeken munkaidőben nem politizálhatnak, a
munkahely szervezeti-vezetési rendszerébe nem épülhetnek be, tehát
az eddigi gyakorlattól eltérően a gazdálkodásba sem szólhatnak bele.
Valószínű a törvényjavaslat tárgyalása során hosszas vita következik
majd a pártvagyonról, mivel az állami tulajdonú, de a volt MSZMP
kezelésében lévő ingatlanok és egyéb vagyontárgyak esetében a
tulajdonjog és a kezelői jog szinte összemosódott, az egykori
állampárt tulajdonaként kezelte az állami vagyon eme részét.
Amint országgyűlési képviselőktől az utóbbi egy-két hétben
hallani lehetett, a választópolgároknak nemigen tetszik az
országgyűlési képviselők választására vonatkozó törvényjavaslatnak
az a része, amely egyéni kerületekben csak 152 képviselőt kíván
megválasztani. Így mintegy 70 ezer választópolgárnak lenne egy
képviselője és ez jóformán a kétszerese a jelenlegi képviselői
körzetek választópolgárai számának.
Az Állami Számvevőszék felállítása elsősorban az állami
gazdálkodással kapcsolatos pénzügyek miatt szükséges, ennek a
szervnek a joga lesz a költségvetés és az állami szervek
gazdálkodásának rendszeres és folyamatos felülvizsgálata. A jövő év
január 1-jével megszűnik a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság,
amely eddig ezt a feladatot elláta. (MTI-Press)
1989. október 16., hétfő 15:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|