|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
felcím: Országgyűlés főcím: Sorsdöntő ülésszak?
|
Az Országgyűlés törvényhozói tevékenysége az utóbbi egy-másfél évben olymódon felgyorsult, hogy 1949 óta ilyesmire a magyar Parlamentben nem volt példa. Jellemző erre a gyors, ugyanakkor megfontolt törvényhozói munkára, hogy a szeptember végén kezdődött őszi ülésszakról hét törvény tárgyalását el kellett halasztani, ezekre csak a kedden kezdődő második fordulóban kerül sor. Azokat a törvényeket, amikről az Országgyűlésnek döntenie kell, a közvélemény úgy ismeri, mint "sarkalatos" törvények, és méltán rá is szolgáltak erre a megkülönböztetésre. A Hazafias Népfront vasárnap késő este véget ért kongresszusán mind Németh Miklós miniszterelnök, mind Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter - aki maga is részt vett a törvények kimunkálásában - sorsdöntőnek nevezte a törvényeket és a soron következő parlamenti ülésszakot is. Tárgyalnak majd a képviselők az alkotmány módosításáról. törvényt hoznak a politikai pártok működéséről és azok gazdálkodásáról, az alkotmánybíróságokról, az országyűlési képviselők választásának a rendjéről, a köztársasági elnöki intézmény bevezetéséről és az elnök megválasztásáról, az állami számvevőszékről és az 1956-os népfelkelés kapcsán hozott ítéletek jogorvoslásáról. Feltehetően - képviselői interpelláció nyomán - módosítják majd a földtörvényt, és Békesi László pénzügyminiszter tájékoztatja a törvényhozókat az állami-, de a volt MSZMP és egyéb társadalmi szervek kezelésében lévő vagyonról. Pártoktól és a meglévő közhatalmi intézményektől teljesen független alkotmánybíróság felállításáról született megállapodás egy hónappal ezelőtt a nemzeti politikai egyeztető tárgyalásokon. Az alkotmánybíróság feladata többek között az lesz, hogy megvizsgálja a már érvényben lévő, illetve ezután meghozandó törvényeket, jogszabályokat abból a szempontból, hogy megegyeznek-e az alkotmány előírásaival. Hasonlóképpen e testület elé kerülnek - rendszerint képviselők vagy képviselőcsoportok javaslatára - a törvényjavaslatok és a nemzetközi szerződések. (folyt.)
1989. október 16., hétfő 15:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|