|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. október 16., hétfő - Hétfőn sem sikerült befejeznie az Országgyűlés napirendjén szereplő törvényjavaslatok, valamint az ezekhez benyújtott módosító indítványok tárgyalását a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak. A múlt heti tanácskozás kimeríthette a képviselőket, mert reggel úgy kezdődött meg az ülés, hogy a bizottság nem volt határozatképes. Ezért a jelenlévők abban állapodtak meg, hogy kedden reggel, a parlament plenáris ülését megelőzően ismét, e témában immár negyedszer összeül a bizottság, s akkor szavaznak a hátramaradt törvényjavaslatokról, illetve nyilvánítanak véleményt az országgyűlési határozatok tervezetéről is.
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénytervezethez Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Egyebek között hangsúlyozta: a tervezet olyan választási rendszert alakít ki, amelyben ténylegesen a valóságos politikai erők játsszák a főszerepet. A rendszer az arányos képviselet elvén nyugszik, amelynek lényege: minden politikai erő csak annyi mandátummal bírjon a törvényhozásban, mint amilyen arányban a választók kinyilvánították bizalmukat iránta. Mint mondotta, sokan továbbra is inkább ,,kijáró,, képviselőt szeretnének, ezért az egyéni választókerületek számának növelését javasolják. Az államtitkár szerint ez a módszer nem eredményez arányos képviseletet, kiszámíthatatlan hangulati tényezők dönthetik el a mandátumok sorsát, ez pedig magában hordja az ország kormányozhatatlanná válásának veszélyét. Az államtitkár felhívta a figyelmet: amennyiben az országgyűlés nem fogadja el a képviselőválasztásra vonatkozó szabályokat, belátható időn belül nem lehet köztársasági elnököt választani, holott ez a parlamenti demokrációhoz vezető békés átmenet egyik feltétele. Végezetül javasolta a törvényjavaslat zárórendelkezésének kiegészítését, miszerint e törvény hatálybalépését követően - az általános választások kitűzéséig - az időközi választásoknál továbbra is az 1983-ban kialakított választókerületeket vegyék figyelembe. Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetségének képviseletében felhívta a figyelmet: amennyiben e törékeny törvénytervezet bármelyik eleméhez hozzá kíván nyúlni a parlament, ez csak úgy lehetséges, ha a szakértők az egészet újra átgondolják. (folyt.köv)
1989. október 16., hétfő 16:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|