|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Times of India - Magyarország (1.rész)
|
Erdész Jenő, az MTI tudósítója jelenti:
Új-Delhi, 1989. október 14. szombat (MTI-tud) - A ,,kapitalizmusba való békés átmenet,, magyarországi változatának jellegzetességeiről, ígéreteiről és veszélyeiről két elemző cikket is közölt szombati számában a Times of India című tekintélyes indiai napilap.
A szerkesztőségi cikkek oldalán megjelent kommentár szerzőjének kiindulópontja a lengyel és a magyar politikai átalakulás összevetése. A két fejlődésmenet közötti döntő különbséget abban látja, hogy míg a jelenlegi lengyelországi állapotok az uralkodó bürokrácia és egy rendkívül széles tömegbázissal biró munkásmozgalom társadalmi-politikai kompromisszumának termékei, addig Magyarországon a ,,piaci szocializmus,, irányába tett lépések meggátolták a Szolidaritáshoz hasonló tömegmozgalom kialakulását és megerősödését. Lengyelországban az egykori nem kommunista ellenzék a hatalom sáncain belülre kerülve kénytelen magára vállalni a válságmenedzseléssel járó felelősséget, s ezért ugyanazon áldozatok meghozatalára kell rábírnia a társadalmi bázisát alkotó rétegeket, amelyeket már a kommunista bürokrácia is el akart fogadtatni velük, csak éppen nem tudott. A lengyel kísérlet döntően e tényező miatt lényegesen törékenyebb és bizonytalanabb, mint a magyar. Magyarországon a politikai erőviszonyok jóval bonyolultabbak és kuszábbak, de a fejlődésmenet iránya sokkal világosabb - vélekedik a szerző. A magyar kísérlet egyik legszembeötlőbb vonásának éppen azt tartja, hogy a politikai pluralizmus és a demokratikus szabadságjogok érvényre juttatása felé vezető folyamat már a nyolcvanas évek derekától viszonylag pontosan nyomon követhető útvonalon haladt. Az ország gazdasági jövője ezzel szemben cseppet sem derűs - állapítja meg. Vázolja a tulajdonviszonyokról és a reprivatizálásról folyó vitákat, az SZDSZ-nek a ,,kommunális tulajdonról,, kialakított elképzeléseit, a külföldi tőke becsalogatásának nehézségeit, utal a ,,piaci szocializmusról,, a ,,társadalmi piacra,, való áttéréshez fűzött reményekre. Következtetése szerint a mostani feltételek között inkább az óhajokhoz, semmint a realitásokhoz áll közel az a várakozás, hogy a gazdaság átalakításával Magyarországon sikerül a szociáldemokrata irányítás alatt lévő nyugat-európai országokéhoz hasonló jólétet teremteni. (folyt.)
1989. október 14., szombat 17:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|