Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Szombaton folytatta munkáját a Fidesz II. kongresszusa (1.)

1989. október 14., szombat - A Fidesz általános politikai helyzetének megtárgyalásával, valamint a beszámolók feletti vitával szombaton folytatta munkáját a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Fiatal Demokraták Szövetségének II. kongresszusa.

A délelőtti plenáris ülésen a hozzászólók elsőként a Választmány
elmúlt másfél éves tevékenységéről számot adó beszámolóról fejtették
ki véleményüket, ezt Szelényi Zsuzsa, a Fidesz Választmányának tagja
terjesztette a kongresszus elé. Ennek kapcsán Ökrös Tamás
választmányi tag a szervezet eddigi működését elemezve rámutatott: a
Tanács tevékenységét gyakran a határozatképtelenség és a
működésképtelenség jellemezte, a választmánynak pedig -
túlterheltsége miatt - már nem maradt ideje politizálni. Óvott
attól, hogy a Fidesz esetleges pártjellege ne zárja ki politikai és
kulturális mozgalom-jellegét.

    Németh Zsoltnak az volt a véleménye, hogy a Fidesz szervezeti
értelemben legyen pártszerű, tartalmában viszont ezt határozottan
utasítsa el. Kijelentette: a jövőben populistább, radikálisabb elvet
kell megvalósítaniuk.

    A felszólalók ezután Orbán Viktor pénteki, a Fidesz-nek az
Ellenzéki Kerekasztalban való részvételéről szóló beszámolójához
fűztek néhány gondolatot. Somogyi Gábor véleménye szerint az asztal
körül ülők céljai nem különböznek igazán; csupán a megvalósítás
útját látják másként. Egyébként úgy vélte, a Fidesz elhárította
magától a felelősséget azzal, hogy nem foglalt határozottan állást -
azaz a Nemzeti Kerekasztaltárgyalásokon született megállapodást nem
írta alá, de nem is vétózta meg. Hegedűs Lóránt szerint egyaránt
hibásak azok, akik aláírták a dokumentumot, mielőtt a kommunisták
lemondtak volna hatalmi monopóliumokról. (folyt.köv)


1989. október 14., szombat 16:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját a Fidesz II. kongresszusa (2.rész)

Ugyanakkor viszont hibásak azok is, akik nem írták alá - köztük a
Fidesz - , mivel nem éltek vétójogukkal - mondotta. Majd annak a
véleményének adott hangot, amely egybecsengett több felszólaló
álláspontjával -, hogy a választási törvénytervezetet
antidemokratikus módon készítették el. Szerinte irreálisan sok
szavazat szükséges egy-egy képviselő jelöléséhez, s ez önmagában
diszkriminálja a kisebb szervezeteket. A Fidesz-nek a választási
törvényt vissza kell utasítania - foglalt állást - s garantálni kell
a minden pártra kiterjedő titkos szavazást.

    A felszólalók közül többen kifogásolták a választásról szóló
törvénytervezetet. Annak elfogadása - miként Bánlaki József
megfogalmazta - a XX. századi magyar történelem szégyene lesz, mivel
olyan helyzetet teremt, amely lehetetlenné teszi a politikai
szervezetek indulását. A választójogi törvényből fakadó
következtetéseket Áder János foglalta össze. Úgy vélte, szükséges
valamilyen mércét beiktatni a választásokon való induláshoz, hogy
megőrizzék a választások komolyságát s az ország kormányozhatóságát.

    Kövér László választmányi tag reagált a vitában elhangzott, a
tárgyalódelegációt érintő megjegyzésekre. Arra a kérdésre, hogy
miért nem vétózta meg a Fidesz az ellenzéki kerekasztalon
születetett megállapodást, kijelentette : szerinte a jelenlegi
helyzetben egyetlen szervezet sem vállalhatja a vétóval járó
felelősséget, a megállapodás megbénítását. A választójogi törvényről
pedig az volt a véleménye: még azon az áron is, hogy a Fidesz annak
elfogadásával esetleg magát zárja ki, fontos, hogy a parlament ne
legyen minipártok és önjelölt pártok gyűjtőhelye.

    Lányi András - aki ugyan nem tagja a szervezetnek, de a
Fidesz-akadémia ,,mentoraként,, kapott szót - kiemelte: nagy hibát
vét az, aki összekeveri a társadalmi és a politikai átalakulást. A
Fidesznek is döntenie kell, hogy elsősorban politikai pozícióit
akarja erősíteni, avagy hitelét kívánja növelni a társadalomban. A
Fidesz - javasolta - ne vegyen részt a pártprogramok napjainkban
zajló csatájában. Ne szavazókat, hanem feladatokat keressen magának.

    Rockenbauer Zoltán megindokolva a Fidesz tanácsának döntését,
miszerint a szervezet nem kíván tovább részt venni a Magyar Ifjúsági
Szervezetek Országos Tanácsának működésében. Kijelentette: a MISZOT
nem produkált semmi olyant, ami megindokolta volna létezését. A
kongresszus egyhangúlag megerősítette a kilépési döntést.

    A megjelentek tudomásul vették - 22 ellenszavazattal és 102
tartózkodással- a választmány éves működéséről szóló; majd 3
ellenszavazattal és 46 tartózkodással elfogadták az Ellenzéki
Kerekassztalban való munkáról szóló beszámolót. (folyt.köv.)


1989. október 14., szombat 16:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott a Fidesz-kongresszus (3. rész)

Arról is döntött a kongresszus, hogy nem indítanak polgári pert
Antoniewitz Roland ellen, aki a napokban sértő megjegyzésekkel
illette Orbán Viktort.

    A plenáris ülésen szenvedélyes vita bontakozott ki a
köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatos Fidesz-álláspont
kialakításakor. A nagyszámú felszólalásból kitűnt: kiindulásként
mindenki elfogadja azt alapelvet -, amelyet egyébként a Fidesz a
háromoldalú tárgyalások során mindvégig következetesen képviselt -,
hogy az országgyűlési képviselők megválasztása előtt ne kerüljön sor
az államfő megválasztására. Többen is - köztük Orbán Viktor, Bozóki
András, Kakuk György, Wachsler Tamás - hangsúlyozták, hogy a
Fidesznek a kérdésben továbbra is fenn kell tartania álláspontját, s
folytatnia kell az SZDSZ-szel közös aláírásgyűjtést a népszavazás
kiírásával. Nem voltak viszont egységesek a nézetek abban, hogy
milyen taktikát kövessen a Fidesz, amennyiben nem sikerül
népszavazásra bocsátani a kérdést. A nézetek két kérdésben - az
államfőválasztás esetleges bojkottja, illetőleg a jelöltállítás vagy
- támogatás - ütköztek. Több felszólaló - így Rácz András és
Wachsler Tamás - megfontolandónak tartotta, hogy a
köztársaságielnök-választás első fordulójában bojkottra való
felszólítással gátolják meg az érvényes eredmény megszületését.
Mások viszont - köztük Bíró László, Kakuk György, Hegedűs István,
Rockenbauer Zoltán - rossz taktikának minősítették ezt a módszerr,
azzal is érvelve: kevés a valószínűsége annak, hogy ily módon
megfelelő tömeget mozgósíthatnának. Élénk vita folyt arról is, hogy
az államfőválasztás kiírása esetére döntsön-e a kongresszus konkrét
személy támogatásáról, vagy a Fidesz más testülete később foglaljon
állást. Többen - Bánlaki József, Csík Csaba és Wachsler Tamás - is
szükségesnek vélték, hogy a Fidesz már most nevezze meg jelöltjét,
sőt ajánlották: tegyenek szándéknyilatkozatot Rácz Sándornak, az
1956-os Nagybudapesti Munkástanács elnökének, a Fidesz tiszteletbeli
tagjának államfővé jelöléséről. Mások viszont korainak tartották a
személyre vonatkozó döntést. Egybecsengett Rácz András és Roszik
Gábor véleménye, miszerint az ellenzéki szervezeteknek érdemes lenne
előzetesen tárgyalni közös jelölt állításáról. Roszik Gábor szerint
ugyanis csak így lenne esély arra, hogy az ellenzék jelöltje győzzön
a köztársasági elnök választáson. (folyt.köv.)


1989. október 14., szombat 16:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott a Fidesz-kongresszus (4. rész)

A különböző elképzelések ismétlése miatt hosszúra nyúlt vita
lezárását végül Orbán Viktor újabb, lényegretörő javaslatokkal
segítette. Ezeket a kongresszus - szavazással - egyhangúlag magáévá
tette.

    Megerősítette a Fidesz elvi álláspontját, hogy nem tartják
szükségesnek a köztársasági elnök megválasztását a parlamenti
választások előtt, s további támogatásáról biztosította a
népszavazás kiírására indított aláírásgyűjtő akciót. A részvevők
döntő többsége voksolt arra, hogy a Fidesz egyelőre ne kötelezze el
magát egyetlen jelölt mellett sem, illetőleg a kongresszus
zárónapján megbízást kapó testület folytasson tárgyalásokat
valamennyi szóba kerülő jelölttel. Utóbbit figyelembe véve a
kongresszus elvetette az államfő-választás azonnali bojkottjának a
lehetőségét. Úgy foglalt állást, hogy ennek a módszernek az
alkalmazásáról csak a jelöltekkel való konzultációk
eredménytelensége esetén születhet döntés.

    A kongresszus szombaton délután szekcióülésekkel folytatta
munkáját. Különböző szekciókban vitatták meg a Fidesz gazdasági és
szociális programtervezetét; koncepcióját a politikai
intézményrendszerről, a környezetvédelemről és a polgári
szolgálatról. Ugyancsak szekcióüléseken folyt a vita a Fidesz
oktatási, valamint nemzeti és nemzetiségi programtervezetéről. (MTI)


1989. október 14., szombat 17:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD