|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZP álláspontja: folytatni kell a háromoldalú tárgyalásokat (2. rész)
|
Fábry Béla kifejtette: az SZDSZ és a Fidesz azzal, hogy nem írta alá a szeptember 18-ai, az első tárgyalási szakaszt lezáró megállapodást, nyíltan megtorpedózta az alapmegállapodást is, amely egyértelműen úgy fogalmaz, hogy a tanácskozás ideje alatt a felek tartózkodnak minden olyan egyoldalú lépéstől, amely meghiúsítaná a tárgyalások célját. Fábry Béla emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ aláírásgyűjtő kampányt szervezett négy ügy - a munkásőrség, a pártvagyon, a munkahelyi pártszervezés és a köztársaságielnök-választás - népszavazással történő eldöntésére. Az elnökség ezt az aláírásgyűjtést árukapcsolásnak tartja, s véleményük szerint ez nem illik a demokratikus jogállamiságot megcélzó politikai kultúrába. A három első kérdésben ugyanis megállapodás jött létre, így ezek lényegében lezártnak tekinthetők. A köztársaságielnök-választással kapcsolatban az elnökségnek az a meggyőződése, hogy stabilizáló szerepe miatt mielőbb szükség van köztársasági elnökre. Ám az SZDSZ és a Fidesz a demokráciára való hivatkozással éppen a legdemokratikusabb jogi intézményt támadja meg, azt ugyanis, hogy a magyar társadalom, a választópolgárok beleszóljanak az elnökválasztásba. Az elnökség határozottan tiltakozik ez ellen; s véleményük szerint egyébként az SZDSZ-nek nincs ütőképes köztársaságielnök-jelöltje, mert különben vállalnák a népszavazáson történő megmérettetést. Az elnökségnek az a meggyőződése - szögezte le Fábry Béla -, hogy a békés átmenet csak a köztársasági elnöki intézménnyel érhető el. S ezért továbbra is kitartanak amellett a javaslat mellett, hogy a köztársaságielnök-választásra még novemberben sor kerüljön. Az újságírók egyebek között arról kérdeztek, hogy Fejti György, Iványi Pál és Barabás János, a volt MSZMP KB titkárai jelenleg milyen funkciót töltenek be. Fábry Béla elmondta: mindhárman felmondási idejüket töltik. Arról azonban nem tudott számot adni, hogy az MSZP-vel kapcsolatban mi a szándékuk, bár meggyőződése szerint mindhárman megerősítik tagságukat, s részt vesznek az új párt munkájában. Megemlítette, hogy az előző napi elnökségi ülésen a nemzetközi ügyek áttekintése során Barabás János neve is szóba került a nagyköveti kinevezésekről folytatott eszmecsere keretében. Arra a kérdésre, hogy vajon hányan fognak belépni az MSZP-be, Fábry Béla nem bocsátkozott jóslásokba. Azt azonban megerősítette: a tagsági viszony jogfolytonos, és csak azoknál szűnik meg, akik azt nem erősítik meg. (MTI)
1989. október 12., csütörtök 20:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|