|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Kukorelli István nyilatkozata (2. rész)
|
S ez jóval többet jelent, mint a többpártrendszer. Meggyőződésem ugyanis, hogy a népfront egyik alapvető feladata a békés átmenet korszakában, hogy ellensúlyozza a kifejezetten pártpolitikai gondolkodásmódot. A másik lényeges kérdés: milyen közhatalmat akarunk? Erre a válaszunk: olyat, amely a közakaratból teremtődik, s egyúttal társadalmilag ellenőrzött, jogilag korlátozott. Végül is olyan népfrontmozgalmat képzelünk el, amely közvetít a civil társadalom és az említett közhatalom között. Tisztáznia kell a kongresszusnak azt is: melyik oldalon áll a népfront, illetve ki áll a népfront mellett. Az a véleményem - és lehet, hogy ez nem népszerű az új politikai szerveződések számára -, hogy a palackból kiszabadult szellemet meg kell szelidíteni. Azaz keretek közé kell szorítani, mégpedig a jogállamiság intézményei közé. A másik kérdés, hogy ki áll mellettünk. A népfront mérhető tömegbázissal rendelkező, önálló, szuverén politikai testület. Úgy látom, hogy erősödőben van az a réteg, amely fölismerte: a következő évek-évtizedek Magyarországán népfront-eszmére is szükség van. A civil társadalom szervezetei félnek a pártoktól, mert történelmi tapasztalataik vannak a pártoskodásról. Szükség van tehát egy olyan politikai mozgalomra, amely pártoktól független és szabad, de adott esetben lehetőséget nyújt a politikai érdekképviseletre. Egyértelműen tisztázni kell viszonyunkat a többi politikai erőhöz. Személy szerint az a véleményem, hogy bizonyos kérdésekben az új politikai szervezetek - így a Fidesz, az SZDSZ, az MDF - partnereink lehetnek. Például el tudom képzelni, hogy a munkásőrség feloszlatásának, a munkahelyi pártszerveződés megtiltásának kérdésében akár az SZDSZ-szel is szövetségesek lehetünk. Az MDF jelenleg - talán legitimációszerzés miatt is - vetélytársának tekinti a népfrontot. De amennyiben politikájukat világosan megfogalmazzák, akkor azt hiszem, hogy szövetségesek lehetünk a jövőben. Az mindenképpen bizonyos, hogy a szélsőséges politikai erőkkel - legyen az baloldali vagy jobboldali - a népfront nem kíván együttműködni. Nagyon sajátos a viszonyunk a népfront jellegű politikai mozgalmakkal. Reményeink szerint már a kongresszuson megköthető a szövetség az Új Márciusi Fronttal, a Demokratikus Magyarországért Mozgalommal és az Ifjúsági Népfronttal. (folyt.köv.)
1989. október 12., csütörtök 08:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|