|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Nagykoalíció Magyarországon? - brit sajtó (2.rész)
|
Lloyd és Dempsey ezután arról ír, hogy ,,az újonnan megkeresztelt szocialisták,, politikailag az elmúlt negyven évben megszokottnál kevésbé kényelmesen érezhetik magukat, de ugyanez vonatkozik mindenki másra is. ,,Magyarország a következő hat hónapban Lengyelországhoz csatlakozva a demokratikus átalakulás tűzpróbáján megy át. Vajon sikeres lehet-e a kísérlet?,, - vetik fel. Az első próbának minősített elnökválasztással kapcsolatban hangoztatják, hogy Pozsgay Imre, a kezdeti vélekedésekkel szemben ma már nem tűnik legyőzhetetlennek, mivel mind az MDF, mind az SZDSZ saját jelöltet készül állítani. A második próba, a parlamenti választás kimenetelét illetően meghatározónak tekintik, hogy jelenleg az MDF látszik a legnagyobb pártnak. Úgy vélik, hogy amennyiben az MDF szövetségre lép olyan jobbközép erőkkel, mint a kereszténydemokraták és a Kisgazda Párt, akkor megszerezheti az abszolút többséget is a parlamentben. ,,Most úgy tűnik, hogy a nagyjában-egészében keresztény jobboldal, a nem-keresztény liberalizmus és a baloldalon a szocialisták és valószinűleg egy kommunista párt fellépésével a magyar politika visszatér egy hárompárti rendszerhez,, - írják. Befejezésül kiemelik, hogy az MDF tekintetbe veszi a geopolitikai adottságokat. Úgy vélik, hogy a geopolitikai realitások biztosíthatják a szocialistákká vált kommunisták ,,utóéletét,,. A The Times tudósítója Ócsárolják a budapesti ,,párt-kirakatrendezést,, címmel közölt jelentésében arról számol be, hogy ,,a magyar ellenzéki csoportok szerint nem téveszti meg a választókat sem az MSZMP névváltoztatása, sem pedig az, hogy liberális eszméket tesz magáévá. Azt mondják, hogy a kompromisszum, amely a pártvezetésben egymás mellé ültette a radikális reformreket és a konzervatívokat, azt bizonyítja, nem szabadultak meg a régi gárdától és nincsenek igazán elkötelezve a reform mellett,,. Ernest Beck szerint Jeszenszky Géza kijelentette: ,,a szavak győzelme volt ez, de az új párt arculata nem változott,,. A The Times Roszik Gáborra hivatkozva közli, hogy az MDF - amely ,,semmilyen körülmények között sem támogatja Pozsgay Imrét,, - ellenjelöltet állít az elnökválasztásokon. Kiemeli: ,,Mindeddig egyetlen ellenzéki csoport sem mutatott hajlandóságot rá, hogy koalícióra lépjen a szocialistákkal,,. (folyt.)
1989. október 11., szerda 13:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|