Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (2.rész)

A magyar-román viszonyban a román nemzetiségi politika szítja a
feszültséget. A probléma különösen élesen vetődött fel azután, hogy
Románia hozzáfogott a világszerte nagy felháborodást keltett
falurombolási tervek kivitelezéséhez. Ez volt az a pont, amikor a
magyar diplomáciának be kellett látnia, hogy az erőszakos
asszimiláció ellen elégtelenek a kétoldalú kapcsolatokra szorítkozó
,,magas diplomácia,, eszközei. Magyarország ezért a világ
közvéleménye elé tárta a romániai nemzeti kisebbségek sanyarú
sorsát. A külügyi államtitkár e lépés eredményei közé sorolta: a
Romániában élő magyarság többé nem érzi úgy, hogy cserbenhagyták; a
hazai közvélemény előtt pedig világossá vált, hogy a vezetés nem
áldozza fel a magyar érdekeket valamifajta helytelenül értelmezett
internacionalizmus oltárán. A legfontosabb eredmény azonban az, hogy
a nemzetközi közvélemény most már jobban érti a magyar álláspontot.
Magyarország számára ez azért különösen jelentős fejlemény, mert
elsősorban a közvélemény kényszerítő erejétől várható, hogy a román
vezetés változtasson erőszakos politikáján.

    A magyar-csehszlovák kapcsolatok feszültségét az 1968-as
események eltérő megítélése, valamint a bős-nagymarosi vízlépcső
körül kialakult polémia okozza. A külügyi államtitkár Németh Miklós
miniszterelnök csehszlovákiai látogatása miatt bővebben nem
foglalkozott e kérdéskörrel.

    Az NDK-hoz fűződő viszonyban az áttelepülni szándékozó
keletnémetek sorsának rendezésére született magyar döntés okoz
feszültséget. A magyar kormány döntését indokolva Kovács László
hangsúlyozta: hazánk számára nem maradt más választási lehetőség,
mint az 1969-es utasforgalmi egyezmény rendelkezéseinek ideiglenes
felfüggesztése. Egy liberális kivándorlási, utazási törvény
megalkotására készülő ország nem vállalhatta a menekülők
kitoloncolásának következményeit. Hasonlóképpen elfogadhatatlan volt
az NDK-nak az a javaslata, hogy a probléma rendezésére alkalmazzák a
berlini formulát (Mint emlékezetes, Vogel ügyvéd közbenjárására
önkéntesen elhagyták az NSZK berlini nagykövetségét az oda menekült
NDK állampolgárok). E formula értelmében az NDK állampolgároknak a
kivándorlási kérelmük teljesítésére vonatkozó garancia nélkül
kellett volna visszatérniük hazájukba.

    Kovács László tájékoztatta a külügyi bizottságot arról is, hogy
további tárgyalások folynak az NDK vezetésével a probléma
megnyugtató rendezésére. Az NDK vezetőinek megítélése azonban nem
változott; továbbra is úgy vélik, hogy a menekülthullámot az NSZK
aknamunkája váltotta ki, ami az egész szocialista rendszer ellen
irányul. (folyt.köv.)


1989. október 11., szerda 16:30


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD