|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Október Párt közgyűlése
|
München, 1989. október 9. (SZER, Magyar híradó) - Tegnap tartotta második országos közgyűlését a Magyar Október Párt. Szilágyi Sándor jelenti Budapestről: - A több mint 5 órás tanácskozás leginkább kiemelendő vonása a Magyar Október Párt képviselői: Bánlaki József, dr. Krassó György és Turcsány Sándor, pontos tájékoztatással szolgált a párt három és fél hónapos történetéről, jogi és anyagi helyzetéről, a tagság összetételéről, a Magyar Október Párt politikai helyzetértékeléséről és terveiről. Mint megtudtuk, a hatóságok mindenütt megtagadták a párt bejegyzését és a sajtó rendszeresen nem közli a Magyar Október Párt nyilatkozatait és felhívásait. Bánlaki József beszámolt róla, hogy a június 27-ikén alakult pártnak 165 tagja van. A 165 fős tagság kétharmada budapesti, viszont a fővároson kívül már mintegy 20 helységben megvetette a lábát a Magyar Október Párt. A 165 fős tagságnak csupán egyharmada értelmiségi. További egyharmada alkalmazott, a fennmaradó egyharmad viszont kétkezi munkás - mondotta Bánlaki József, s hozzátette: a 165-ből 143 fő rendes tag, 22-en pártolótagsággal rendelkeznek, s van egy tiszteletbeli tagja is pártnak: Bush amerikai elnök személyében. Bánlaki József tájékoztatott a Magyar Október Párt anyagi helyzetéről is. Eszerint tagdíjakból és adományokból 28.375 forint folyt be a pártkasszába. A párt közismert akciói viszont felemésztettek 24.395 forint 50 fillért. Ezenkívül cirka 80 ezer forintos telefon-, villany- és egyéb számlakövetelés, továbbá az úgymond megrongált Münnich Ferenc utcatáblák költsége - újabb 91 ezer forint terheli a pártkasszát. (folyt.)
1989. október 9., hétfő
|
Vissza »
|
|
- A Magyar Október Párt közgyűlése - 1. folyt.
|
Talán nem elhamarkodott a következtetés: a Magyar Október Párt - legalábbis anyagilag - nem áll valami fényesen. Annál határozottabban és keményen áll ki viszont a politikai küzdőtérre. Magától értetődően résztvesz a párt az 1956-os forradalom kitörésének első szabad megünneplésére alakult Október 23-ika Bizottság munkájában. 22-ikén - később pontosítandó időpontban - Hyde park Cornerré kívánja feldíszíteni a Corvin közt, emlékezvén a forradalomra. A köztársasági elnöki tisztre - mint már beszámoltunk róla - Pozsgay Imre ellenében ellenjelöltet állít a Magyar Október Párt: Rácz Sándort, a Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnökét. De a legfontosabb: a Magyar Október Párt minden módon ellene szegül a választási törvényjavaslatnak, mert antidemokratikusnak tartja. A párt alapítója, az Angliából hazatért dr. Krassó György világosan megmondta: a Magyar Október Párt elutasítja az uralkodó párt és az úgynevezett ellenzéki pártok és szervezetek nép feletti alkuját. A választási törvényjavaslat a kommunista érdekeket szolgálja - mondja Krassó - melyhez az ellenzékinek nevezett szervezetek és pártok bábként asszisztálnak. Mert a választások törvénytervezete úgy van kitalálva, hogy a kis pártokat szinte reménytelen helyzetbe hozza. Éppen azért, mert ezzel akarják elejét venni, hogy egy látszólag kis párt - például a Magyar Október Párt - a választások során meglepetésszerűen óriásivá duzzadjon. +++
1989. október 9., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|