Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (2. rész)

Egyebek közt szükségesnek ítélik, hogy a
vállalkozásinyereségadó-törvényben az ágazatnak jelenleg biztosított
40 százalékos kedvezmény fenntartása mellett biztosítani kell e
kedvezményt az állami tulajdon után fizetendő részesedésre is.
Ugyancsak szükségesnek tartják hosszabb távon fenntartani a
kistelepüléseken működő élelmiszerüzletek forgalma alapján
megállapított adókedvezmény jelenlegi formáját. Ezenkívül
indítványozzák, hogy az élelmiszerkereskedelmi hálózatban dolgozók
alapbére - a jövő évi népgazdasági tervben figyelembe vett
bérfejlesztésen felül - átlagosan 20 százalékkal növekedjék.

    A sarkalatos törvények megvitatásának kezdetén Kilényi Géza
igazságügyminiszter-helyettes adott rövid tájékoztatást. Egyebek
között elmondta, hogy a kormány a háromoldalú tárgyalásokon
született konszenzust figyelembe véve terjeszti be a javaslatokat az
Országgyűlésnek. Az igazságügyi tárca ugyanakkor elvégzi ezek
kodifikációs felülvizsgálatát. Ez azonban nem érinti a háromoldalú
tárgyalások politikailag releváns eredményeinek felülvizsgálatát,
csupán a normaszövegben fellelhető ellentmondásokat kívánják
feloldani. Egyúttal bejelentette, hogy a törvényjavaslatok szövegét
közzéteszik a Magyar Hírlapban.

    A vitában több képviselő vélekedett úgy, hogy az
Alkotmánymódosítás szövegébe kerüljön bele az a passzus, miszerint
az egyéni választókerületben, a megyei és az országos listán
megválasztott képviselők jogai és kötelességei azonosak. Tóth
Attiláné (Budapest, 56. vk.) az iránt érdeklődött, hogy a hétvégén
létrejött Magyar Szocialista Párt miként vesz részt az esetleges
további politikai egyeztető tárgyalásokon. Hellner Károly (Budapest,
32. vk.) egyrészt azt kérdezte, hogy mikorra tervezik a tanácstagi
választásokat, másrészt pedig azt tudakolta, hogy az állampolgári
jogok országgyűlési biztosa (ombudsman) és más, például kisebbség-,
környezetvédelmi ombudsman rendszere az Országgyűlésen kívül is ki
lesz-e építve. Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m. 20. vk.) célszerűnek
minősítette, hogy a sarkalatos törvényekről két fordulóban
tárgyaljon a Parlament, mert szerinte így a háromoldalú tárgyalások
részvevői is megismerhetnék a döntés előtt a képviselők véleményét.
Németh István (Hajdú-Bihar m. 10. vk.) az SZDSZ és a Fidesz
aláírásgyűjtő akciójára utalva megkérdezte: elegendő számú aláírás
összegyűjtése nem akadályozza-e meg a Parlamentet, hogy döntsön az
Alkotmány módosításáról? (folyt.köv.)


1989. október 9., hétfő 18:15


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD