|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (2. rész)
|
Egyebek közt szükségesnek ítélik, hogy a vállalkozásinyereségadó-törvényben az ágazatnak jelenleg biztosított 40 százalékos kedvezmény fenntartása mellett biztosítani kell e kedvezményt az állami tulajdon után fizetendő részesedésre is. Ugyancsak szükségesnek tartják hosszabb távon fenntartani a kistelepüléseken működő élelmiszerüzletek forgalma alapján megállapított adókedvezmény jelenlegi formáját. Ezenkívül indítványozzák, hogy az élelmiszerkereskedelmi hálózatban dolgozók alapbére - a jövő évi népgazdasági tervben figyelembe vett bérfejlesztésen felül - átlagosan 20 százalékkal növekedjék. A sarkalatos törvények megvitatásának kezdetén Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes adott rövid tájékoztatást. Egyebek között elmondta, hogy a kormány a háromoldalú tárgyalásokon született konszenzust figyelembe véve terjeszti be a javaslatokat az Országgyűlésnek. Az igazságügyi tárca ugyanakkor elvégzi ezek kodifikációs felülvizsgálatát. Ez azonban nem érinti a háromoldalú tárgyalások politikailag releváns eredményeinek felülvizsgálatát, csupán a normaszövegben fellelhető ellentmondásokat kívánják feloldani. Egyúttal bejelentette, hogy a törvényjavaslatok szövegét közzéteszik a Magyar Hírlapban. A vitában több képviselő vélekedett úgy, hogy az Alkotmánymódosítás szövegébe kerüljön bele az a passzus, miszerint az egyéni választókerületben, a megyei és az országos listán megválasztott képviselők jogai és kötelességei azonosak. Tóth Attiláné (Budapest, 56. vk.) az iránt érdeklődött, hogy a hétvégén létrejött Magyar Szocialista Párt miként vesz részt az esetleges további politikai egyeztető tárgyalásokon. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.) egyrészt azt kérdezte, hogy mikorra tervezik a tanácstagi választásokat, másrészt pedig azt tudakolta, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa (ombudsman) és más, például kisebbség-, környezetvédelmi ombudsman rendszere az Országgyűlésen kívül is ki lesz-e építve. Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m. 20. vk.) célszerűnek minősítette, hogy a sarkalatos törvényekről két fordulóban tárgyaljon a Parlament, mert szerinte így a háromoldalú tárgyalások részvevői is megismerhetnék a döntés előtt a képviselők véleményét. Németh István (Hajdú-Bihar m. 10. vk.) az SZDSZ és a Fidesz aláírásgyűjtő akciójára utalva megkérdezte: elegendő számú aláírás összegyűjtése nem akadályozza-e meg a Parlamentet, hogy döntsön az Alkotmány módosításáról? (folyt.köv.)
1989. október 9., hétfő 18:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|