|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A kerekasztal-tárgyalások kimenetele
|
------------------------------------ München, 1989. október 8. (SZER, Világhíradó) - A hatalmi párt állítólagos metamorfozisától függetlenül változatlanul érvényes és időszerű mindaz, ami a pártkongresszus előtt a háromoldalú kerekasztal-tárgyalásokon megszületett. Kemény István Párizsból vizsgálja ezeknek a megállapodásoknak a jelentőségét. Még szombaton küldte el elemzését, amikor a hatalmi pártot még MSZMP-nek nevezték. Tehát nyugodtan behelyettesíthetjük az elmondottaknál az MSZMP-t Magyar Szocialista Pártra. - Zajlik a pártkongresszus, de közben tovább folyik a vita az ellenzék és az MSZMP szeptember 18-ikán kötött megállapodásáról. Kiknek volt igaza? Azoknak, akik aláírták, vagy azoknak, akik nem írták alá? Felbomlott-e az Ellenzéki Kerekasztal vagy nem, és egyáltalában: hogyan tovább? Ami engem illet, azt gondolom, hogy az aláírást illető különbségek nem alapvetőek - és nem is hozták magukkal az Ellenzéki kerekasztal felbomlását. Az aláíró szervezetek közül a Magyar Demokrata Fórum a legfontosabb. A Fórum részéről Szabad György kijelentette, hogy az MDF nem írt alá mindent, nem kötött az MSZMP-vel általános egyezséget, és az aláírás felelősségét azért vállalta, mert a választási törvényt és a büntetőtörvénykönyv reformját fontosabbnak tartja mint azt, hogy a köztársasági elnököt ne a nép közvetlen szavazása, hanem az új parlament válassza meg. Hasonló értelemben nyilatkozott Antall József, az MDF másik szóvivője. Többízben utalt az MDF-nek az egyezséghez csatolt külön nyilatkozatára, amely szerint a Munkásőrséget fel kell oszlatni, az MSZMP-nek a munkahelyeken nem lehetnek pártszervezetei. E célok elérésénél azonban fontosabbnak állította a választási törvényt és a btk. reformját. Az SZDSZ szóvivője: Tamás Gáspár Miklós szerint a megállapodást az SZDSZ nem azért nem írta alá, mert az egyezség nem jó, hanem azért mert nem tartja elégnek. (folyt.)
1989. október 8., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|