|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
- Az MSZMP utolsó kongresszusa - 1. folyt.
|
Pozsgay Imre államminiszter kijelentette, hogy a nézetkülönbségeket még ezen a kongresszuson kell tisztázni. Úgy vélte, hogy többoldali mozgalom közösen alkothatna kormányt. Németh Miklós miniszterelnök azt hiányolta, hogy a párt vezetése csak habozva alkalmazkodott a változásokhoz. Elmondotta, hogy az a párt, amely ezen a kognresszuson születik meg, szabad választásokon akarja kivívni a győzelmet. Úgy tünik, hogy a mintegy 1200 küldött tisztában van a döntései súlyával. Az ellenzéki pártok sikerei és aktív tevékenysége csak egy lehetőséget hagyott a kormánypárt számára: a menekülést előre. A küldöttek nagy többsége elfogadta a reformisták beterjesztését, amely szerint szakítani kell a múlttal és újtípusú pártot kell életre hívni. Formális szavazásra eddig még nem került sor. Az új párt alapításának ellenzői obstrukciókkal először megakadályozták ezt, de azután az 1200 küldött döntött. Az új párt, amely a Magyar Szocialista Párt nevet kapja, alapszabályában leszögezi, hogy minden olyan erővel elfogadja az együttműködést, amely hajlandó a közös erőfeszítésekre, hogy kivezessék az országot a súlyos politikai és gazdasági válságból. Ha a kisérlet sikerül - márpedig a geopolitikai körülmények nem feltétlenül kedvezőek -, akkor Magyarország lenne az első olyan állam, amelynek lakossága, illetve az ország válsága arra kényszerítené a kommunista pártot, hogy alapvető változásokra szánja el magát. +++
1989. október 7., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|