 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Üdvözlő távirat - határzárral
|
-----------------------------
München, 1989. október 7. (SZER, Világhíradó) - Az MSZMP
kongresszusra üdvözlő távíratot küldött a Román Kommunista Párt
vezetősége is. Szó szerint idézek belőle:
- Kívánjuk a kongresszus résztvevőinek - mondja a bukaresti
üzenet - hogy határozataikkal mozdítsák elő a párt egységét, a
tudományos szocializmus elvei alapján, segítsék elő a párt vezető
szerepét országuk további építésében a szocializmus útján, népük
anyagi és szellemi jólétének állandó javítása jegyében - eddig az
idézet.
Ez az üzenet meglepő humorérzékről tanúskodik, ha figyelembe
vesszük, hogy honnan érkezett. De egyáltalán nem humoros, és a
Ceausescuék részéről érkezett jókívánságokkal sem egyeztető össze a
román hatóságok magatartása a két ország határán. Ugyanis még
magánszemélyeknek sem engedték meg, hogy pénteken, október 6-ikán
Aradra utazzanak és a helyszínen róják le kegyeletüket az aradi
tizenhármak hősi emléke előtt. - Erről küldött beszámolót szegedi
levelezőnk Várkonyi Balázs:
- A román határőrség átalakult kegyelet-elhárító szervezetté.
Szabad György sommázta így egy napi reménytelen küzdelmét a nagylaki
határátkelőhelyen. Csengey Dénes hozzátette: immáron nem az a
kérdés, hogy miért nem juthat el a Magyar Demokrata Fórum koszorúja
az aradi tizenhárom emlékművéhez, hanem, hogy miként alakul két és
félmillió magyar sorsa annak a hatalomnak az árnyékában, amely az
emlékezés jogát sem adja meg.
Százak és ezrek hiába várakoztak tegnap a határállomásokon
bebocsáttatást remélve. Kit indokkal, kit anélkül, de egy-két
kivétellel mindannyiunkat visszafordítottak a lélektelen parancsot
buzgalommal teljesítő egyenruhások. Utazás, vetkőztetés, faggatózás,
azután fölényes mosoly. Igen, cinikus mosollyal vezényeltek
hátraarcot a határ fegyveres román szolgái, és - ez volt tán a
legfájdalmasabb -, többnyire magyarul szólt a megfellebbezhetetlen
parancs. (folyt.)
1989. október 7., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|