|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Nagygyűlés Tatabányán
|
1989. október 7., szombat - A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség, a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége nagygyűlést rendezett szombaton Tatabányán, a közművelődés háza előtti téren. A rendezvényen mintegy kétszázan vettek részt.
Molnár János, a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség tatabányai régiójának nevében nyitotta meg a nagygyűlést. Mint elmondotta, az a vád érte a munkásságot, hogy a hallgatag többséget alkotja, de ez ma már nem felel meg a valóságnak. Azt az osztályt, amely sorra alakítja meg önálló érdekvédelmi szervezeteit és véleményt mond, nem lehet passzivitással vádolni. Kifejtette, hogy a jelenlegi vezetők töredéke is elég lenne a jó munka megszervezéséhez, épp ezért nem a munkásokat kell tömegesen elbocsátani, hanem azokat kell távozásra bírni, akik a jelenlegi nehéz helyzetbe juttatták az országot. Takács András, a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség szóvivője beszédében azt szorgalmazta, hogy az üzemekben mielőbb alakítsák meg a munkástanácsokat, de oly módon, hogy ruházzák fel őket tulajdonosi jogkörrel, hogy mind a vezetők megválasztásába, mind a gazdasági döntésekbe beleszólásuk lehessen. Debreczeni József kecskeméti ellenzéki országgyűlési képviselő szerint erkölcsi, gazdasági és politikai értelemben is csődbe jutott az ország, most azonban még nagy lehetőség nyílik egy demokratikus Magyarország megteremtéséhez. Ehhez mindenkinek erkölcsi kötelessége erejéhez mérten és pártállására való tekintet nélkül hozzájárulni - mondotta. Keményebb hangot ütött meg a következő szónok, Demszky Gábor, az SZDSZ szóvivője, aki elmondotta, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége aláírási akciót kezdeményezett annak megszavaztatására, hogy mi legyen a pártvagyonnal, a Munkásőrséggel és kivonuljon-e az MSZMP a munkahelyekről, miután ezekben az alapvető kérdésekben a nemzeti kerekasztal megbeszéléseken nem született egyezség. Néhány nap alatt 20 ezer aláírást gyűjtöttek össze és 50 ezer szükséges ahhoz, hogy a Parlament döntsön arról, kiírják-e a népszavazást. (MTI)
1989. október 7., szombat 14:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|