|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP kongresszus - második nap (8. rész)
|
Miután a küldöttek kézhez vehették a platformegyeztetések után véglegesített tervezet-szöveget, megkezdődött a dokumentum részletekbe menő vitája. Számos stiláris jellegű kiigazításra tettek javaslatot a küldöttek, de több olyan indítvány is elhangzott, amely a tervezet politikai tartalmát is érintette. Többen kifogásolták azt a megfogalmazást, amely szerint az tekinthető az újonnan megalakuló Magyar Szocialista Párt tagjának, aki a párt alapszabályát és programnyilatkozatának alaptételeit elfogadja, és ezt aláírásával hitelesíti. Felhívták a figyelmet arra, hogy ebben az esetben még a küldöttek legitimitása is megszűnik, amikor a tervezetet elfogadják. Volt, aki azt szorgalmazta: építsenek be garanciákat a párt jellegéről szóló dokumentumba, megakadályozandó, hogy azok is a párt tagjainak sorába léphessenek, akik - úgymond - elvesztették politikai, társadalmi hitelüket. Ezeket az indítványokat a küldöttek többsége nem támogatta. Parázs vita alakult ki a ,,vegyes tulajdonú szociális piacgazdaság,, fogalom értelmezése körül. Sokan azt javasolták, hogy e megfogalmazásból hagyják el a ,,szociális,, jelzőt, mivel az ellentétben áll a piacgazdaság követelményével. A pro és kontra hozzászólások eredményeként a küldöttek többsége úgy határozott: változatlanul hagyja e megfogalmazást, mivel ez kifejezi a pártnak azt az igényét, hogy a piacgazdaságot hatékony szociális garanciák mellett kívánja kiépíteni. A küldöttek nagy többséggel elvetették azt az indítványt is, amely a tervezetben szereplőnél jóval hosszabb időt, három hónapot adott volna az alapszervezeteknek szervezési feladataik végrehajtásához. A kisebb-nagyobb módosító indítványokat az elnöklő Horn Gyula egyenként bocsátotta szavazásra, majd a tervezet egészéről döntöttek a küldöttek. Ennek eredményeként a tanácskozás szavazati jogú résztvevői elsöprő többséggel, mindössze 159 ellenszavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadták a párt jellegéről szóló állásfoglalás tervezetét. A küldöttek ezzel kimondták a Magyar Szocialista Párt megalakulását, s e történelmi pillanatban felcsendültek a Himnusz hangjai, a küldöttek felállva énekelték. (folyt.köv.)
1989. október 7., szombat 21:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|