 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
MSZMP kongresszus - francia sajtó (2. rész)
|
A lap pénteken délután megjelent, szombati keltezésű száma már
beszámol a kongresszus megnyitásáról. Budapesti jelentésében
ismerteti a Magyar Nemzetben megjelent közvéleménykutatás
eredményét, és egy külön riportban számol be a zalaegerszegi időközi
választásról, amelynek kimenetelét sokat sejtetőnek tartja.
A mérsékleten jobboldali Libération két teljes oldalon adott
pénteken képet az MSZMP helyzetéről a kongresszus küszöbén. A lap
úgy vélekedik, hogy a párt ,,darabokra hullik,,. Noha reformista
párt, ,,a peresztrojka túlhaladt rajta,, - írta a lap. A kongresszus
az utolsó lehetőség - és egyúttal a reformpárti kommunisták számára
nagy próba - arra, hogy képesek-e alkalmazkodni a megváltozott
körülményekhez. A cikk úgy értékeli, hogy Pozsgay Imre, akit hat
hónappal ezelőtt még a nagy győztesnek tekintettek, a kongresszus
kezdetére ,,valamelyest meggyengült,,, és a párt egységének jelképe
ma Nyers Rezső lett.
,,Két elemet kell még számításba venni. Az egyik a vesztükbe
rohanó pártok régi reflexe: az utolsó pillanatban létrejött, laza és
kétes értékű, ám átmenetileg hatékony kompromisszum. A másik a
pragmatikusok vagy opportunisták tömege: kádáristák voltak a
Kádár-korszakban, reformisták a reform nagy óráiban és
konzervatívok, ha visszarendeződés következik be, és akiket itt
arcnélküli kommunistáknak neveznek,, - írja a lap, amely szerint
fennáll a kísértés: hogyan lehetne változtatni érdemleges és valódi
változások nélkül, hogyan lehet a változás látszatát kelteni,
miközben minden ütőkártyát továbbra is kézben tartanának? ,,A
kommunista pártnak nincs más választása, mint kisöpörni a régi
pártot, ha el akarja kerülni a választási katasztrófát,, -
hangoztatja a Libération tudósítása. (folyt.)
1989. október 6., péntek 16:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|