|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP kongresszus - francia sajtó (1.rész)
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1989. október 6. péntek (MTI-tud) - Igen nagy terjedelemben foglalkoztak pénteken a francia lapok az MSZMP kongresszusának megnyitásával. A sajtókommentárok, elemzések, cikkek általában két témát emelnek ki. Az első: a pártszakadás veszélye, a második a kongresszus megnyitása előtt ismert platformok ismertetése.
A Le Monde, amely csütörtökön délután utcára került pénteki számában hosszú interjút közölt Szűrös Mátyással, az Országgyűlés elnökével, vezércikket is szentelt a kongresszusnak ,,Széthullás,, címmel. A cikk a kommunizmus általános kudarcáról szólva úgy vélekedik, hogy ,,Magyarországnak elsődleges szerepe van a reformok terén,,. ,,A Duna partján a hét végén lejátszódó dráma egyszerűen a hatalmon lévő kommunista pártok agóniájának eredeti változata, mivel a magyar vezetők ismerték be elsőnek, hogy nem voltak képesek teljesíteni küldetésüket,, - hangoztatja a cikk. A kongresszus kimeneteléről szólva felveti a kérdést, hogy milyen döntés születik majd: ,,Vajon elutasítanak mindent, nulláról indulnak, új alapokat teremtenek, és az MSZMP hamvain egy olyan pártot teremtenek, amely az agónia felett elnöklő, rendkívül megnyerő Pozsgay Imre szavai szerint közel áll a francia és olasz szocialista párthoz, vagy a svéd, az osztrák és a nyugatnémet szociáldemokrata párthoz? Vagy csak kozmetikázzák a betegséget, megelégednek a sérült szervek pótlásával, ahogy azt a centrumpártiak ajánlják?,, A cikk szerint ,,ma mindenki reformpártinak vallja magát,,. A pártot nem elsősorban az fenyegeti, hogy a fundamentalisták kezükbe kaparintják a vezetést. A Le Monde szerint ,,az igazi szakadás az MSZMP két alapvető irányzata között képzelhető el: az egyik oldalon a radikális reformirányzat, amelyet a négytagú pártelnökség egyik tagja, Pozsgay Imre személyesít meg, a másik oldalon a mérsékelt reformok centrista irányzata, amelynek két ortodoxabb kommunista vezető az irányítója, Grósz Károly, a jelenlegi főtitkár és Berecz János, a volt ideológiai főnök, akit idén áprilisban távolítottak el,,. ,,Bármi is legyen a kimenetel, semmi sem tudja már elleplezni ennek a harminchárom éve hatalmon lévő pártnak a patetikus széthullását... Ha holnap Magyarország ígéretéhez híven megszervezi a háború utáni első szabad választásokat, akkor az MSZMP fölött megcsendülhet a lélekharang,, - írja a vezércikk. (folyt.)
1989. október 6., péntek 16:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|