 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Rudé Právo - Nyers-interjú (2.rész)
|
A megmerevedett politikai rendszer már a hetvenes-nyolcvanas
években akadályozta a gazdaságirányítás reformjának következetes
befejezését, megmutatkozott, hogy a félreform nem reform -
nyilatkozta. A pártelnök utalt arra is, hogy a politikai és jogi
viták többsége pillanatnyilag kétségtelenül az új alkotmánnyal és a
többpártrendszerrel függ össze, de szerinte ez csak átmeneti
jelenség, hamarosan ismét a gazdasági és szociális problémák
kerülnek majd a politikai élet előterébe. Ilyen értelemben a
politikai reformok és a politikai kérdések mostani túlsúlya a magyar
társadalomban előzetes feltételeket jelent a gazdasági megújulás
energikus megvalósításához - tette hozzá.
Nyers Rezső az interjúban részletesen kitért a
csehszlovák-magyar kapcsolatok kérdéskörére is. Annak a véleményének
adott hangot, hogy a magyar társadalomban elenyésző kisebbséget
tesznek ki azok, akik a két ország együttműködése ellen foglalnának
állást. Ugyanakkor utalt rá, hogy vannak problémák, és a múltban sem
alakult nehézségek nélkül a viszony, csak kevesebbet beszéltek róla.
Megemlítette, hogy 1946-47-ben nem kis feszültséget okoztak a
nemzetiségi kérdések. Később, a sztálini repressziók éveiben, a Rajk
és a Slansky-per időszakában, a kapcsolatok csak látszólag tűntek
zavartalanoknak. Ugyan 1956-ot követően fokozatos javulás
mutatkozott (annak betetőzéset az 1966-68-as időszak közös
reformvonásai jelentették), ám 1969-től a legmagasabb politikai
vezetés elvtársi kapcsolatai mellett is nyilvánvalóvá vált a két
ország kölcsönösen tiszteletben tartott, de mégiscsak eltérő
politikai iránya. Utalt rá, hogy a gazdasági együttműködés sem éri
el a kívánatos szintet: a sztálini időszakban kialakult gazdasági
rendszer még javított formájában is elválasztja a
nemzetgazdaságokat, lehetetlenné teszi a kisebb népgazdaságok
szükséges integrációját. A pártelnök megjegyezte, hogy a két ország
gazdasági együttműködése viszonylagosan alig haladja meg a két
világháború közötti időszak kapcsolatainak szintjét.
A nemzetiségi kérdésről szólva Nyers Rezső azt hangsúlyozta,
hogy mindkét országban komoly hiányosságok vannak még, amelyeknek
felszámolása komoly feladat. Annak a véleményének adott hangot, hogy
a megállapodás közös szándéka szükséges az együttműködés más
érzékeny területein is. Így például nem szabad, hogy a
bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építése körüli vita kedvezőtlenül
befolyásolja a kétoldalú kapcsolatok és együttműködés más szféráit -
tette hozzá. (folyt.)
1989. október 6., péntek 15:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|