|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP-kongresszus - brit sajtó (2.rész)
|
John Lloyd, a Financial Times főmunkatársa (a Munkáspárthoz közelálló New Statesman című hetilap volt főszerkesztője) budapesti jelentésében felhívja a figyelmet arra, hogy az MSZMP keményvonalasai máris arról beszélnek, hogy a reformszárny ,,választási csalással,, hozta be a neki megfelelő küldötteket a kongresszusra. Karacs Imre a The Independent hasábjain szintén azt emeli ki, hogy az MSZMP ,,két legkonzervatívabb frakciója, a marxista egységplatform és Berecz János egységplatformja nyílt kihívást intézett a párt reformista vezetéséhez,,. A The Times tudósítója szerint ,,a kongresszus célja az egymással hadakozó reformisták és a keményvonalas frakciók kibékítése. Ám, amint összegyűlt a több mint 1200 küldött, hogy tizenegy különböző programtervezetet megvitasson, nyilvánvalóvá lett, hogy mindkét szárny a kongresszus fóruma elé viszi a vitát, és nem hajlandó közfogyasztásra szánt látszatkompromisszumra és látszategységre.,, ,,Kun Béla pártja,, című vezércikkében a The Times visszatekint a magyar kommunista pártmozgalom múltjára, az 1956. után ,,nem csupán a pártnomenklatúra köreiben kialakult kifejezetten burzsoá atmoszférára,,, majd megállapítja: ,,Minden előjel arra mutat, hogy a szabad és demokratikus választások mellett már elkötelezett párt újrafogalmazza a szociáldemokráciát a kongresszuson.,, Kifejti, hogy a ,,sztálinista hit maroknyi védelmezőjét a feledés homályába fogják parancsolni a választásokon.,, Mint írja, ,,az új párt nem marxista-leninista politikával lép fel,,. A The Guardian tudósítója szerint az MSZMP ,,ezen a hétvégén az egymással hadakozó frakciókra való széthullás szakadékának szélére került,,. +++
1989. október 6., péntek 11:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|