|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciója (2. rész)
|
Másrészt a megállapodást aláíró szervezetek eredetileg nagyon szigorú megszorításokkal fogadták el a köztársasági elnök megválasztását. Nevezetesen, ha az első fordulóban a választásra jogosultak 75 százalékánál kevesebben voksolnak, vagy a jelölt nem éri el az abszolút többséget, akkor az eredmény érvénytelen, és az új parlament választja meg az államfőt. Ez a csupán feltételként szabott, de írásba sose foglalt szabály érvényét vesztette, és úgy tűnik, hogy kétfordulós elnökválasztási rendszert fognak alkalmazni. Azaz, ha az első forduló eredménye a fenti kritériumok miatt érvénytelen lesz, még a parlamenti választások előtt újabbat írnak ki, amikor is 25 százalékos részvétel és egyszerű többség is elegendő lesz a köztársasági elnök megválasztásához - mondotta Pető Iván. A továbbiakban arról szólt: több jel, sőt példa is utal arra, hogy az Országgyűlés a háromoldalú megállapodásokat módosítja. Ez történt például a legutóbbi Btk.-módosításnál, hiszen a konszenzusnak igen fontos része volt, hogy a rendőrség tagjai elleni eljárást kiveszik a katonai bíróság hatásköréből. A képviselők által szentesített módosítás értelmében viszont a rendőrök feletti ítélkezés továbbra is a katonai bíróságok feladata marad. Pető Iván rámutatott: jóllehet az MSZMP írásos garanciát vállalt arra, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel megpróbálja a háromoldalú megállapodást érvényesíteni az Országgyűlésben is, az említett esetben egyetlenegy MSZMP-képviselő sem kért szót pártja nevében, hogy megpróbálja rávenni képviselőtársait: ne módosítsa ebben a témában a három oldal megállapodását. Hasonlóképpen aggasztónak minősítette, hogy Kukorelli István, a Hazafias Népfront ügyvezető elnöke egy minapi nyilatkozatában bejelentette: fel fogják kérni a HNF parlamenti képviselőit, hogy módosítsák a háromoldalú megállapodásoknak azt a részét, miszerint a választásokon csak pártként működő politikai szervezetek indíthatnak listán jelöltet, s így a Népfront mint társadalmi szervezet is szertne ugyanis jelölteket állítani. Ez azt jelenti, hogy a háromoldalú megállapodások egyik aláírója gyakorlatilag felmondja az egyezményt, és maga kezdeményezi a Parlamentben a módosítást. Az SZDSZ ügyvivője végezetül rámutatott: a népszavazás témáiban természetesen történhet módosítás, amennyiben az említett kérdésekben időközben megnyugtató megoldás születik például az MSZMP elszámol vagyonával. (folyt. köv.)
1989. október 5., csütörtök 16:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|