|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Beszélő legújabb száma
|
München, 1989. október 4. (SZER, Kommentár nélkül) - A Szabad Európa Rádió dokumentum műsora. - Köszöntöm Önöket, a mikrofonnál Gordon Tamás. Ismét közeleg egy dátum, amely állásfoglalásra késztet. Az ellenzék, vagyis az ország lakosságának többsége tudja, mit kezdjen október 23-ikával. A hatalom, a kisebbség viszont nem. Illetve nagyon is. Az eddigi folyamatos hátrálásának úgy tűnik vannak határai, a póznák le vannak tűzve: nemzeti megbékélés igen, nemzeti ünnep nem. Az Október 23-ika Bizottság közzétette állásfoglalását: - Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar és európai történelem kiemelkedő eseménye. Idén 33 év után először nyílik lehetőség arra, hogy a nemzet méltó módon ünnepeljen. Az Október 23-ika Bizottságba tömörült független szervezetek a megemlékezésekkel kapcsolatban az alábbiakat jelentik ki: A leghatározottabban elítéljük az 1956. november 4-ikei szovjet katonai beavatkozást, az azt követő, hazánk történelmében példátlan, véres és tömeges megtorlást. Továbbra is határozottan követeljük, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa piros betűs nemzeti ünneppé, munkaszüneti nappá október 23-ikát. Az MSZMP a március 15-ikei és június 16-ikai sikertelen próbálkozása után október 23-ikával kapcsolatban is a nemzeti megbékélés jelszavát hangoztatja. Véleményünk szerint ez nem szolgál mást, mint az MSZMP 1956 utáni szégyenteljes szerepének, mai hatalomátmentési törekvéseinek elkendőzését. A tényleges nemzeti megbékélés a hatalom mai birtokosainak a politikai, gazdasági kiváltságairól való lemondását, a valódi demokrácia megteremtését jelenti, s nem egy-egy történelmi dátumhoz kapcsolódik. Budapest, 1989. szeptember 25-ikén. Az Október 23-ika Bizottság. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|