 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Aszfaltveszély Bős-Nagymarosnál
|
1989. október 5., csütörtök - Nyilvánosságra hozták a bős-nagymarosi vizsgálatokról készített összefoglaló jelentést, amelyben a közvélemény által kevésbé ismert szakmai megállapítás is szerepel. Eszerint tisztázatlanok a víz alatti aszfaltburkolatokból kioldódó anyagok vízminőségi, egészségügyi hatásai. Valóban ilyen komoly veszélyt jelent a bősi erőműhöz vezető üzemvízcsatorna 17 km-es szakaszának aszfaltburkolata? - kérdezte Szabó István Mihályt, az ELTE professzorát, a természetben lejátszódó mikrobiológiai folyamatokkal régóta foglalkozó ismert szakembert az MTI munkatársa.
- Főként az erőmű beindítását követő időszakban lehet számítani
nagy mennyiségű, különféle szénhidrogén-származékok kioldódására. Az
üzemvízcsatornánál járva bárki tapasztalhatja egy-egy eső után, hogy
a továbbfolyó csapadék feketekávé színű. Ezek az anyagok a
létesítmény üzembe helyezésekor nagy mennyiségben jutnak a Duna
vizébe, s megjelenhetnek a parti szűrésű kutakban is. Bizonyított,
hogy az úgynevezett toxikus policiklusos, aromás szénhidrogének,
amelyek ebből a burkolatból kioldódhatnak, rákkeltő hatásúak, és
rendkívül kis koncentrációban is súlyos környezeti, egészségkárosító
veszélyt jelenthetnek.
A víz állandóan mossa az üzemvízcsatora felületét, tehát a
kioldódás jóval intenzívebb, mint a városok aszfaltburkolatánál, az
eső hatására. Jelentkezik a csatorna aszfaltburkolatának felületén
megtelepedő baktériumtörzsek katalitikus hatása is. Ezek a
mikroorganizmusok hozzájárulhatnak a toxikus anyagok
felszabadulásához, és a szabad vízbe jutásához.
Az aszfaltburkolatból kioldódó anyagokon túl komoly veszélyt
jelenthet a duzzasztott Duna-szakaszon a különféle ipari szennyezők,
továbbá az alga eredetű szerves anyagok tömeges kiülepedése is. A
levegőtől elzárva ezek - anaerob-baktériumok révén - rothadási
folyamattal veszélyes, toxikus anyagokat juttathatnak a Duna vizébe,
s e a szennyezés ugyancsak megjelenhet a parti szűrésű kutak vizében
- mondotta Szabó István Mihály. (MTI)
1989. október 4., szerda 22:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|