|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató a Minisztertanács üléséről (4. rész)
|
A kormány az elmúlt hónapokban önálló politikát alakított ki. A kormányzati taktikát és stratégiát kövzetlenül - kiváltképp rövid távon - aligha befolyásolhatja az MSZMP kongresszusának kimenetele. A kormányzati tennivalókat ugyanis alapvetően a gazdasági szükségszerűségek határozzák meg, amelyek meglehetősen szűk pályát jelölnek ki. A Szabad Európa tudósítója azt tudakolta, vajon a Szovjetunióval folytatott kereskedelem terhes-e Magyarország számára. Bajnok Zsolt határozottan leszögezte: Magyarország számára a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági kapcsolatok meghatározóak. Ebből ugyan adódnak olyan kötelezettségek is, amelyek alkalmanként terhesek lehetnek, felmerülnek nehézségek is, de a magyar kormány legnagyobb aggodalma éppen az, hogy az együttműködésnek, a kereskedelmi forgalomnak a tendenciája kedvezőtlen, csökkenés tapasztalható. A magyar gazdasági vezetés szerint rendkívül sok a kiaknázatlan lehetőség, s a kapcsolatrendszerben a konzervativizmus érvényesül. Sokkal több piaci elemre, az áru- és pénzviszonyok erősítésére lenne szükség. A KGST-országok megújulása nélkül a magyar gazdaság saját nehézségeit csak később és nagyobb áldozatok árán tudja megoldani. Egy kérdés kapcsán Bajnok Zsolt elmondta: törvény készül az internáltak, kitelepítettek és az 1956 után bebörtönzöttek rehabilitálásáról, a részükre adandó kártérítésről. A jogszabályon azonban még dolgoznak, így nyilvánvalóan sok kérdésben még pontosítani kell. Mivel a szerkesztőségekhez sok levél érkezik ezzel kapcsolatban, Bajnok Zsolt elmondta: az érdekelteknek az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi főosztályához, dr. Nagy Zoltán főosztályvezetőhöz, illetve munkatársaihoz kell fordulniuk. A következőkben néhány eljárási előírást ismertetett. Az elítéltek esetében a nyugdíj új megállapításához hatósági bizonyítvány kell. Ezt a bizonyítványt az a bíróság - illetve jogutódja - fogja kiadni, amelyik annak idején az ítéletet hozta. A bizonyítványt a nyugdíjintézethez, illetve a nyugdíjfolyósító szervhez kell benyújtani. Az internáltak, a kitelepítettek, a hadifoglyok, a munkára kivittek és az 1956 után közbiztonsági őrizetben tartottak ügyében a Belügyminisztérium az illetékes. A BM igazolja az eljárás tényét, időtartamát és ezzel kell a nyugdíjfolyósítóhoz fordulni. Az anyagi rehabilitációt az érintetteknek kell kezdeményezniük. A kérelmeket már benyújthatják a BM-hez, s az igazolások kiadását a minisztérium november 1-jével megkezdi. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 19:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|