|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (4. rész)
|
A kormány nagy horderejű, jelentős társadalmi-gazdasági következményekkel járó döntései - például a szerkezetátalakítás terén - feltételezik a kooperációt az érdekvédelmi, politikai és társadalmi szervekkel, ehelyett ma számos együttműködésre hivatott szervezet konfrontációra tör. A partnerszervek együttműködése alatt természetesen nem fejbólintást igénylek a kormány döntéseire. A döntésekkel lehet vitatkozni, azokat lehet kiegészíteni és korrigálni - s ha szükséges, visszavonatni is -, a lényeg a partneri viszony, ami ma nagyon hiányzik. A következő cselekvéskorlátozó tényező a belpolitikai helyzet, illetve az annak átmeneti jellegéből fakadó bizonytalanság. Jelenleg átmenetben vagyunk a többpártrendszerre, de a kormány és a parlament még egypártrendszer mellett kapta mandátumát. Noha a kormány - és a parlament is - minden eszközzel támogatja a politikai élet pluralizálódását, az új rendszerre való békés áttérést, sokan, így a vetélkedő pártok is céltáblaként használják a kormányt csatározásaikban, s olyan döntéseit is kritizálják, amit bármely kormány lenne is hatalmon, ugyanúgy csinálna. x Lassan egy éve - sokak szerint igazi Németh-kormányként csak fél éve - lesz, hogy hivatalba lépett az Ön kormánya. Hogyan értékeli a közel féléves tevékenységét? - A régebbi kormányok sokkal több időt kaptak a megmérettetésre, sőt, valóban hiteles módon sohasem mérettek meg. Ez a kormány súlyos örökséget volt kénytelen vállalni - gondolok itt az adósságteherre, egyensúlyproblémákra, elavult gazdasági szerkezetre - ami nem fél évre, de évekre determinálja a lehetőségeit. A politikai helyzet bizonytalansága, valamint az említett determinációk ellenére ez a kormány, úgy érzem, megmutatta, hogy van határozott elképzelése a tennivalókról, és van benne következetesség is annak véghezvitelére. Nem tartom lebecsülendőnek azokat a konkrét eredményeket sem - például a május végi költségvetési szanálási csomagot, az NDK-s menekültek ügyének rendezését, regionális és foglalkoztatási feszültséggócok kezelését, a nagymarosi beruházás felfüggesztését -, amelyeket sikerült elérnünk. x Az utóbbi időben Ön többször hangsúlyozta, hogy a kormány a parlamentnek felelős kormányként kíván működni. Hogyan jellemezné a kormány és a parlament kapcsolatát? Milyen változások következtek be e téren? (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 17:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|