|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (1. rész)
|
1989. október 4., szerda - A békés átmenet kereteit megteremtő sarkalatos törvények parlamenti megvitatása és az MSZMP történelmi döntésekre készülő kongresszusa előtt, e jövőt formáló eseményekről, folyamatokról fejtette ki a véleményét Németh Miklós miniszterelnök az MTI és a Magyar Hírlap kérdéseire válaszolva.
x Ön sokat utazik az országban a kongresszus előtti napokban. Miért? - A kormányzati munkában ezek a programok, konnzultációk semmivel sem pótolhatók. A politikában gyakran beszélnek a hallgatag többségről. Szerintem ez nem is olyan hallgatag, csak fül kell hozzá, hogy hangjukat meghalljuk. Ennek a többségnek a szavazatán múlik az ország jövője, ezért hallatlanul fontos, hogy megismerjük ezeknek az embereknek a gondjait, problémáit azért, hogy a bennük rejlő energiák mozgósítására képesek legyünk. x Milyen problémákról esett szó a beszélgetéseken? - A sok kérdéskör közül most csak két problémát emelnék ki: az önkormányzatot és a gazdasági övezeteket. A megbeszéléseken megerősödött bennem: az önkormányzat a magyar ember természetes igénye, és a demokratikus átmenetet is csak akkor fogadja el, ha belső autonómia igényét a mindennapi életben kiélheti. Nem véletlen, hogy Magyarország a kis autonómiák klasszikus hazája. A megyegyűlés, a szabad város, a községi autonómia, a presbitérium őrizte meg államiságunkat, magyarságunkat. x Igen, de az autonómiák történelmi szerepe többnyire az ellenállás volt... - Ez így van, most a feladat azonban más. Ennél lényegesen több. Éppen az önkormányzatok bázisán kell szerves módon új politikai rendszert, új demokráciát teremtenünk. Ez a magyar út. Persze csak olyan önnkormányzatokkal, amelyeket a kommunális tulajdon, a kiszámítható helyi bevételek és a közösségi szervezetek vezetőinek szabad választása jellemez. x A hírek szerint a soproniak különleges gazdasági övezetet szeretnének... - Igen, de ezzel a szándékukkal nincsenek egyedül. Több határ menti területe van az országnak, ahol örömmel élnének egy ilyen lehetőséggel. A kormány nemzetközi szervezetek tapasztalatait és ajánlásait is tanulmányozni fogja, és minél hamarabb, remélhetőleg még ez évben dönteni fog a javaslat sorsáról. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 17:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|