|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A budapesti képviselőcsoport ülése (1. rész)
|
1989. október 4., szerda - Az országgyűlési ülésszak október 17-ei folytatására készülve szerdán ülést tartott a budapesti képviselőcsoport, Peják Emil elnökletével. A tanácskozásra - az igazságügyi tárca kérésére - meghívást kaptak a háromoldalú nemzeti kerekasztal képviselői is, hogy álláspontjukat személyesen fejthessék ki.
A parlament napirendjén szereplő sarkalatos törvények tervezeteiről szólva Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes áttekintést adott az előkészítésről, a politikai egyeztető tárgyalásokon kialakult konszenzusról. Mint mondotta, néhány ponton az Igazságügyi Minisztérium nem ért egyet a beterjesztett törvényjavaslatokkal. Az Alkotmánybíróság hatáskörét említve hangsúlyozta: ha az országgyűlés elfogadja, hogy számos kérdésben bárki közvetlenül az alkotmánybírósághoz fordulhat, állampolgári beadványok tízezrei árasztják majd el az egyelőre öt főből álló testületet. S amennyiben - az igazságügyi tárca eredeti elképzelésével szemben - a törvény nem állapít meg időbeli korlátot, tehát az alkotmánybíróság visszamenőlegesen is vizsgálja a jogszabályokat, olyan döntések meghozatalára kényszerül, amelyekkel a leendő kormányt gazdaságilag lehetetlen helyzetbe hozza. Ezt követően a képviselők tettek fel kérdéseket az alkotmány módosításáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az alkotmánybíróságról, a köztársasági elnök, illetve az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénytervezetekkel kapcsolatban. Kilényi Géza ígéretet tett arra, hogy a most zajló képviselőcsoport- üléseken elhangzó véleményeket, javaslatokat még az ülésszak előtt a három tárgyalófél rendelkezésére bocsátják. Reményét fejezte ki, hogy az érintett sarkalatos törvények tervezetei időben megjelennek a kormány lapjában. A vitatott kérdésekről elmondta véleményét az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, illetve a harmadik oldal képviselője is. Az egyik ilyen témakör a munkahelyi pártszervezetek kérdése volt. Az EKA képviselője leszögezte: a választásokon csak akkor indulhat minden politikai erő egyenlő eséllyel, ha a munkahelyeken nem agitálhat - indirekt módon sem - az MSZMP. Ezért mielőbb ki kell vonulnia a munkahelyekről. Többféle vélemény fogalmazódott meg a választások időpontjáról is; a február-márciusban általában mindenki egyetértett. (folyt. köv.)
1989. október 4., szerda 16:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|