|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Hogyan látja 2.
|
Az EKA - így a Kisgazdapárt is - közvetett, tehát az újonnan megválasztott parlament általi választást kíván. Az MSZMP közvetlent, mégpedig mielőbb, Már az időpontot is tudni vélik jólértesültek: 1989. november 26. vasárnap Kik lesznek a jelöltek? Vajon megmarad-e egyedüli MSZMP-jelöltnek Pozsgay Imre akkor is, ha nagy szétválás lesz? Azt hiszem igen. Talán a szétválás mellékterméke lehetne, hogy ez esetben nem az MSZMP, vagy közvetlen jogutódja által egyedül támogatott, de mégis balközép elnök jelenhetne meg a lakosság előtt. Vajon megszerezné a többséget? A mai képlékeny helyzetben nehéz jósolni. Különösen, ha számbavesszük még az egyéb jelölt-jelölteket is. Hallani arról, hogy az MSZMP nagy szétválása esetén az utódpárti státuszra pályázó párt már nem támogatná Pozsgayt. De vajon kit? Nyers Rezsőt? Több lenne az esélye? Ki tudja? Van-e jelölt az ellenzék körében? Nevek bukkannak fel. Először a fiatal Rajk Lászlóét lehetett hallani. Apja mártírhalála az egyik, a koncepciós pereket is előkészítő belügyminiszter a másik serpenyőben. A mérleg nyelve: maga a fiú, hosszú éveken át kitűnt töretlen demokráciáért küzdő politizálásával, szerény, megnyerő modorával. Találgatják Mécs Imre elnökjelöltségét is. Bátor forradalmár volt 56-ban. A bitófa árnyékában állt és csupán kegyelem mentette át az életfogytiglanra ítéltek közé. Az utóbbi hetekben kibontakozott egy új politikai arcél is, Antall József. A tudós professzor az Orvostörténeti Múzeum főigazgatója. Egyaránt otthonos a történelemben, jogban, közigazgatásban, de nem téved el a közgazdasági kérdésekben sem. Humán műveltsége imponáló, okos, nem elvtelen kompromisszumkészsége még az ellenfelet is megragadja. A háromoldalu tárgyalások igazi politikai felfedezettje. Nem csodálkoznék, ha akár öt párt (MDF, Kisgazdapárt, Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Néppárt, Bajcsy-Zsilinszky Társaság) közös jelöltje lenne a magas közjogi méltóságra. A szabad demokraták persze most felszisszennek. Valamiféle paktumot sejtenek. Pedig ilyen paktum nincsen De van programok közötti hasonlóság, érdekazonosság, kérdések hasonló megközelítése, azután tradíció is. Nos, mindezek kialakíthatnak az elnökválasztásra egy markáns közös platformot. Aztán nem is ártana - legalábbis perspektívikusan - ha a nagy politikai differenciálódás után megkezdődne az integrálódás... alc. A választások nagy tétje A köztársasági elnökválasztás után a magyar népnek még kétszer kell az urnákhoz járulnia. Napjaink nagy találgatása: vajon mikor? (folyt.)
1989. október 3., kedd 13:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|