|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay Imre Baján (1. rész)
|
1989. szeptember 29., péntek - Pozsgay Imre, az MSZMP elnökségének tagja, államminiszter, a Demokratikus Magyarországért Mozgalom elnöke pénteken este Baján találkozott azokkal, akik a város helyőrségi klubban egybegyűltek abból az alkalomból, hogy megalakult a mozgalom helyi szervezete.
A rendezők szűk körű beszélgetésre számítottak, de végül is mintegy félezren zsúfolódtak össze a helyiségben. Záporoztak a kérdések. Pozsgay Imre válaszaiban egyértelműen leszögezte: a Demokratikus Magyarországért Mozgalom minden sanda gyanú ellenére nem a többpártrendszer ellen van. Nem azért jött létre, hogy a nemzetet valamilyen manipulációval egy újabb, látszólagos egységbe terelje. Nem is az MSZMP kiszolgáló szervezete. Egyetlen célja van, mégpedig az, hogy párbeszédre alkalmas fóruma legyen mindazoknak, akik attól függetlenül, hogy milyen nemzetiségűek, milyen vallásúak, milyen politikai szervezetnek tagjai, vagy éppen pártonkivüliek, de tenni akarnak valami tőlük telhetőt a közös célért, a társadalom békés átalakulásáért, a nemzet felemelkedéséért. Egy kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott: az MSZMP utódpártját ő új pártként képzeli el. E kérdésben azonban - hangoztatta - a kongresszusnak kell állást foglalnia. Ugyanígy abban is, hogy a párt miként értékeli saját múltját, az 1956-os népfelkelést, a szovjet csapatok behívását, a pártok munkahelyről történő kivonulását, a Munkásőrség megszüntetését. Ezekre a kérdésekre adott válaszok kulcsfontosságúak, vízválasztók lesznek atekintetben, hogy ebben az új pártban az MSZMP tagjai - feltehetően a többségük - ugyanolyan tiszta lappal tudnak-e küzdeni, mint a most alakuló többi politikai szervezet. A válaszok, mint mondotta, vízválasztók lesznek abban a vonatkozásban is, hogy ő maga részt kíván-e venni e párt további munkájában. Ezzel összefüggésben megerősítette azt az elhatározását, hogy még egyszer nem lesz egy diktatorikus, sztálinista, bolsevik típusú párt tagja. (folyt.köv.)
1989. szeptember 29., péntek 21:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|