|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Demonstrációk a munkásőrség ellen (2. rész)
|
A fővároshoz hasonlóan vidéken is számos tüntetésen tiltakoztak a Munkásőrség ellen, illetve jogutód nélküli feloszlásáért. Az érdeklődés azonban meglehetősen mérsékelt volt. Szegeden, ahol már csak a szemerkélő eső miatt is állandóan változott a kezükben két szál virággal érkező résztvevők személye, átlagosan körülbelül ötvenen tartózkodtak állandóan a Munkásőrség Komócsin Zoltán téri székháza előtt. Meghallgatták a demonstráció szervezőinek, a Fidesz és az SZDSZ városi szervezetének a Munkásőrségnek címzett, s többszörösen felolvasott levelét, amely szerint az ideális az lenne, ha a Munkásőrséget megszüntető parlamenti határozat csak szentesítené azt a jogi szempontból már ténylegesen fennálló állapotot, hogy a Munkásőrség felszámolta önmagát, a tagjai letették a fegyvert és kiléptek a kötelékéből. A tüntetés szervezői egy vakolókanalat és egy szál rózsát tartalmazó ajándékcsomag kíséretében írásban is átadták követeléseiket Körmöczy László munkásőr egységparancsnoknak. A vakolókanállal azt akarták szimbolizálni, hogy a munkásőrök ezentúl ne fegyverrel építsék a szocializmust, hanem polgári munkaeszközökkel. A parancsnok megígérte, hogy a levelet feletteseihez továbbítja. A tüntetés alkalmából a szervezők aláírásokat is gyűjtöttek azoknak a javaslatoknak a támogatására, amelyekről a nemzeti kerekasztal tárgyalásokon született megállapodás aláírását elutasító szervezetek népszavazást kívánnak. Lényegében hasonló módon zajlottak le a Munkásőrség feloszlatásáért rendezett tüntetések az ország több más településén is. A legtöbben, mintegy ezren, Szekszárdon kapcsolódtak be az eseményekbe, s írták alá az említett követléseket tartalmazó íveket. A Himnusz eléneklésével befejeződött szombathelyi tüntetésnek körülbelül négyszáz résztvevője volt, Miksolcon kétszázötvenen - többségükben fiatalok - emelték fel szavukat azért, hogy szeptember 29, a jelenlegi fegyveres erők napja a jövőben honvédség napja legyen. Gyöngyösön és Kaposvárott mintegy kétszázan vonultak az utcára. Győrött és Egerben száz körül volt a tüntetők száma. Zalaegerszegen, Kaposvárott és Nyíregyházán körülbelül ötvenen vettek részt a tüntetésen. (MTI)
1989. szeptember 29., péntek 21:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|