 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - harmadik nap (27. rész)
|
Az elnöklő Fodor István tájékoztatta a törvényhozókat, hogy az
Országgyűlés állandó bizottságai javaslatot tettek a reform ad hoc
bizottság kiegészítésére. A mezőgazdasági bizottság Schmidt Ernőt
(Vas m., 10. vk.), az építési és közlekedési bizottság Boros Lászlót
(Budapest, 26. vk.), a településfejlesztési és környezetvédelmi
bizottság Vass Józsefnét (Békés m., 15. vk.) delegálta a testületbe.
A házszabályoknak megfelelően a delegáltak személyéről egyenként,
szavazással döntött a Parlament, s mindannyiuk jelölését
megerősítette.
Széles Lajos (Szabolcs-Szatmár m., 15. vk.), a jogi, igazgatási
és igazságügyi bizottság tagja a testülethez írt levelében kérte,
hogy elfoglaltságai miatt mentsék fel tagsága alól. A kérést a
bizottság és a Parlament is jóváhagyta.
Fodor István ezután kérte a törvényhozókat: hogy az
alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához szükséges jelölő
bizottságról októberben döntsenek. Erre azért van szükség, mert a
törvényjavaslat előírásai szerint a jelölő bizottság az
Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok
képviselőcsoportjainak jelöltjeiből áll. Ez a rendelkezés azonban a
Parlament mai struktúrájától lényegesen eltérő tagozódást
feltételez. Tekintettel mindezekre a körülményekre, az októberi
ülésig további konzultációkra és egyeztetésekre van szükség.
A parlamenti ülésszakának utolsó napirendjeként egyéb
kérdéseket, bejelentéseket vitattak meg.
Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán elfogadott határozat
alapján a Minisztertanács tájékoztatást nyújtott be arról, hogy az
év hátra lévő ülésszakain milyen törvényjavaslatokat, illetve
beszámolókat kíván a Ház elé terjeszteni. A tájékoztatót az
Országgyűlés programját felülvizsgáló ad hoc bizottság megvitatta,
és olyan javaslatot tett a kormánynak, hogy csak a legszükségesebb
törvénykezési feladatokra összpontosítsa figyelmét.
A tervezet szerint novemberben kerül az Országgyűlés elé a
menekültek befogadásáról, ennek feltételeiről, illetve a menekültek
jogállásáról szóló törvényjavaslat, a kereskedelemről, az állami
vagyonkezelésről, valamint a vagyonértékelésről szóló
törvénytervezetekkel egyetemben. A decemberi ülésszak napirendjén
szerepel az államháztartásról, az 1990. évi költségvetésről, a
társadalmi-gazdasági tervezésről, az egyén magánvállalkozásról, a
postáról és a távközlésről, a vadászatról és a vadgazdálkodásról, a
Magyar Tudományos Akadémiáról és a társadalombiztosítás
módosításáról szóló szóló törvényjavaslat.
A tájékoztató vitájához számos képviselő szólt hozzá.
(folyt.köv.)
1989. szeptember 28., csütörtök 17:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|