Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Országgyűlés - első nap (41. rész) - Kulcsár 11.

A Minisztertanács a megnövekedett hatáskörre tekintettel
elsősorban a többletlétszám-igényt biztosítja. Ez a költségvetés
további terhelése nélkül, más szervektől való ésszerű
létszámátcsoportosítás útján lehetséges. Ha azok a
jogszabály-változások, amelyek valamely szervre többletfeladatokat
hárítanak, bármilyen szakszerűen kidolgozottak legyenek is, a
feltételek hiánya miatt nem valósulnak meg, többet ártanak, mint
használnak. A jog uralma, a jogállam csak valóban érvényesülő
jogszabályra épülhet - hangsúlyozta a miniszter.

    Végezetül a katonai büntetőjog és büntetőeljárás hatályáról
szólt az expozéban.

    - Alapvető alkotmányos alapelv, hogy minden bűncselekményt
elkövető személyt a rendes bíróságok vonjanak felelősségre, külön
bírósági hatáskörbe csak rendkívül indokolt esetben kerüljenek. Ez
az elv a katonákra vonatkozó büntető anyagi és eljárási szabályok
körében nem érvényesül töretlenül.

    A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv a büntetőjogi
felelősségrevonás szempontjából katonának tekinti a fegyveres erők:
a Magyar Néphadsereg és a BM Határőrség tényleges, valamint a
fegyveres testületek: a rendőrség, a büntetésvégrehajtási testület
és a munkásőrség hivatásos állományú tagjait. A katona fogalmának
ezen meghatározása önmagában, de nemzetközi összehasonlításban is
széles körű. Ezért a kormány által elfogadott javaslat katonának
csak a néphadsereg és a határőrség tényleges állományú tagjait, és
azokat tekinti, akik nem a fegyveres erőknél teljesítenek tartalékos
katonai szolgálatot. Ennek megfelelően a rendőrség, a
büntetésvégrehajtási testület és a munkásőrség hivatásos állományú
tagjai nem lehetnek katonai bűncselekmény tettesei, és az általuk
elkövetett bűncselekményekért a rendes bíróságok előtt felelnek.

    Alkotmányos alapelvünk az is, hogy bűncselekményt csak bíróságok
bíráljanak el. Ezért a javaslat megszünteti, hogy a parancsnokok
katonai, illetőleg köztörvényi vétséget, valamint három évi
szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő katonai bűntetett
fegyelmi eljárásban bíráljanak el.

    A javaslat szűkíti a katonai bírósági hatáskört azzal is, hogy a
katonai bíróságok hatáskörét a fegyveres erők tagjai által
elkövetett katonai bűncselekményekre korlátozza. A katonák által
elkövetett közönséges bűncselekmények elbírálása ezáltal tehát a
rendes bíróságok hatáskörébe kerül. (folyt. köv.)


1989. szeptember 26., kedd 19:04


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD