Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Országgyűlés - első nap (33. rész) - Kulcsár 3.

A toleráns gyakorlatnak nincs jogi garanciája, a törékeny politikai
egyensúly nem jelenthet valódi biztosítékot. Nem zárható ki az sem,
hogy a politikai küzdelmek kiterjednek a bűnüldözés és az
igazságszolgáltatás területére is, ami súlyos visszaélésekhez
vezethet. A mai helyzet azonban nemcsak a politikai bizonytalanság
miatt tarthatatlan, hanem azért is, mert ennek a ,,toleranciának,, a
szükségessége a törvény időszerűtlenségét, tehát
alkalmazhatatlanságát is bizonyítja. E törvényeket tehát meg kell
változtatni.

    A Büntető Törvénykönyvet módosító törvényjavaslat az átmenetei
időszak politikai küzdelmeinek büntetőjogi kereteit jelöli meg. A
célunk az volt, hogy a már megindult, illetve a közeljövőben
kibontakozó politikai és választási küzdelmekre figyelemmel a
törvény a politikai tevékenység nagyobb szabadságát garantálja, és
egyben biztosítsa az átalakuláshoz szükséges politikai stabilitást.
A mai helyzetben nem foglalkozhatunk az alkotmánymódosítással
bevezetésre kerülő új intézmények, közjogi méltóságok
(Alkotmánybíróság, köztársasági elnök) büntetőjogi védelmével. Erre
az új alkotmány elfogadását követően az átfogó büntetőjogi reform
keretében kerülhet sor.

    Kulcsár Kálmán ezután a felülvizsgálat és az újraszabályozás
alapvető szempontjait vázolta:

    - A törvényjavaslat egyik célkitűzése az volt, hogy a
büntetőjogi fenyegetettség körét az indokolt és szükséges mértékre
korlátozza. Konszolidált körülmények között például a magánszféra
nem tartozhat az állambiztonsági büntetőjog szabályozási körébe. Nem
büntethető tehát a véleménynyilvánítás szűk családi vagy baráti
körben történve, még akkor sem, ha egyébként büntetőjogilag védett
értékeket érint. Az életviszonyoknak erről a területéről a
büntetőjognak ki kell vonulnia.

    Olyan új szabályozás kialakítására törekedtünk, amely nem
korlátozza az alkotmányos keretek között folyó politikai küzdelmet,
és nem kriminalizálja azt. Nyilvánvaló, hogy az alkotmányos keretek
között maradó, a politikai rendszer megváltoztatását sürgető
véleményeknek is nyilvánosságot kell kapniuk. A büntetőjognak nem
feladata, hogy ezek elfojtásával a jelenlegi állapot konzerválására
törekedjen. El kellett ezért hagyni azokat a rendelkezéseket,
amelyek a változtatásra irányuló politikai törekvések akadályává
válhatnak. Ezért törölni kellett például olyan több bűncselekmény
törvényi tényállásában is szereplő fogalmat, mint az állami,
társadalmi, gazdasági rend gyengítése. (folyt. köv.)


1989. szeptember 26., kedd 18:09


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD