|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (33. rész) - Kulcsár 3.
|
A toleráns gyakorlatnak nincs jogi garanciája, a törékeny politikai egyensúly nem jelenthet valódi biztosítékot. Nem zárható ki az sem, hogy a politikai küzdelmek kiterjednek a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás területére is, ami súlyos visszaélésekhez vezethet. A mai helyzet azonban nemcsak a politikai bizonytalanság miatt tarthatatlan, hanem azért is, mert ennek a ,,toleranciának,, a szükségessége a törvény időszerűtlenségét, tehát alkalmazhatatlanságát is bizonyítja. E törvényeket tehát meg kell változtatni. A Büntető Törvénykönyvet módosító törvényjavaslat az átmenetei időszak politikai küzdelmeinek büntetőjogi kereteit jelöli meg. A célunk az volt, hogy a már megindult, illetve a közeljövőben kibontakozó politikai és választási küzdelmekre figyelemmel a törvény a politikai tevékenység nagyobb szabadságát garantálja, és egyben biztosítsa az átalakuláshoz szükséges politikai stabilitást. A mai helyzetben nem foglalkozhatunk az alkotmánymódosítással bevezetésre kerülő új intézmények, közjogi méltóságok (Alkotmánybíróság, köztársasági elnök) büntetőjogi védelmével. Erre az új alkotmány elfogadását követően az átfogó büntetőjogi reform keretében kerülhet sor. Kulcsár Kálmán ezután a felülvizsgálat és az újraszabályozás alapvető szempontjait vázolta: - A törvényjavaslat egyik célkitűzése az volt, hogy a büntetőjogi fenyegetettség körét az indokolt és szükséges mértékre korlátozza. Konszolidált körülmények között például a magánszféra nem tartozhat az állambiztonsági büntetőjog szabályozási körébe. Nem büntethető tehát a véleménynyilvánítás szűk családi vagy baráti körben történve, még akkor sem, ha egyébként büntetőjogilag védett értékeket érint. Az életviszonyoknak erről a területéről a büntetőjognak ki kell vonulnia. Olyan új szabályozás kialakítására törekedtünk, amely nem korlátozza az alkotmányos keretek között folyó politikai küzdelmet, és nem kriminalizálja azt. Nyilvánvaló, hogy az alkotmányos keretek között maradó, a politikai rendszer megváltoztatását sürgető véleményeknek is nyilvánosságot kell kapniuk. A büntetőjognak nem feladata, hogy ezek elfojtásával a jelenlegi állapot konzerválására törekedjen. El kellett ezért hagyni azokat a rendelkezéseket, amelyek a változtatásra irányuló politikai törekvések akadályává válhatnak. Ezért törölni kellett például olyan több bűncselekmény törvényi tényállásában is szereplő fogalmat, mint az állami, társadalmi, gazdasági rend gyengítése. (folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 18:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|