|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
- Választási törvénytervezet - 11. folyt.
|
A Magyar Október Párt feltehetehetőleg - mert természetesen nem Krassó György dönt ebben, hanem a párt nemsokára, október 7-ikén sorra kerülő kongresszusa - nem fog indulni a választásokon. De ez nem változtat azon, hogy felháborodással ne konstatálja ezt a manipulatív, hamis választási törvényt. Nem tértél ki arra, amikor az előbb válaszoltál, hogy nem a 750-ről van szó, hanem a 28500-ról. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a kérdés, és nem a 75O. 28500 aláírást arra, hogy a Magyar Október Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, vagy bármi más induljon, nem lehet becsületes úton összeszedni, még pénzzel se lehet - ez az én véleményem. A másik dolog pedig az, hogy még azt is kivédték a választási törvényjavaslat megfogalmazói, hogy a lakosság esetleg úgy védekezzék ez ellen a láthatóan manipulatív választási törvény ellen, hogy nem megy el szavazni - mert ez a veszély fennáll, hiszen a pótválasztásokon ez megmutatkozott Olyan módon védték ki, ami nincsen sehol leírva, legalábbis az értesüléseim ezek, hogy ha az első fordulóban 50 százaléknál kevesebben jelennek meg, akkor a második forulóban már 25 százalékos részvétel is elég lesz. Még bojkottra se lehet felszólítani a lakosságot, hiszen ez a kommunistáknak kedvez, mert az ő szavazóik mennének el és 25 százalékuk elmenne. Végül a kérdésedre válaszólva: a lengyelországihoz formailag egyáltalában nem hasonlít, teljesen különbözik a választási törvény. De lényegében nagyon is hasonlít abban, hogy szándékosan homályos és érthetetlen, és azt az eredményt kívánja létrehozni, amit az elit elképzelt. - Én nem tartom érthetetlennek, nem tartom ezen a szinten, ahol most vagyunk homályosnak. Lehetőséget ad arra, hogy az ország szabadon válasszon. Hogy arányos-e teljesen? Hát teljesen nem arányos, de teljesen arányos választási rendszer nincs is. Még ott sincs, ahol ez a fő célkitűzése a választási rendszernek. (folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|