|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
- Választási törvénytervezet - 1. folyt.
|
Ez után a bevezető után röviden had válaszoljak a kérdésedre - nem részletesen, mert erre később lesz módunk gondolom. Az az érzésem, hogy mind a két célt szolgálja, tehát azt a célt is szolgálja, hogy a pártok számát korlátozza, méghozzá drasztikusan és - hogy úgy mondjam - brutálisan, antidemokratikus módon. Azonkívül arra is szolgál, hogy bizonyos hatalmi struktúrákat nem átmentsen, hanem létrehozzon. Nem a régi hatalmi struktúrát fogják átmenteni, hanem egy elképzelt újat fognak a választások útján létrehozni. Olyan választások útján, amelyek szabályait úgy szerkesztették meg, hogy pontosan azt a struktúrát hozza létre, amelyet kívánnak. - Péter László? - Én úgy látom, hogy az egyeztető konferencián elfogadott határozat mégiscsak a párt, a társadalmi szervezetek és az ellenzék különböző pártjainak megegyezése, és ha egy megegyezés alapján született, alapelveken alapuló törvényt a parlament elfogad, az bezzeg mégiscsak jobb lenne, mintha a jelenlegi parlament a pártutasításon alapuló tagjainak a többségével dolgozna ki valamilyen rendszert. Szerintem az, ami itt alapelveiben ma már valamennyire világosan látható, az sokkal jobb - éppen azért, mert egy pártközi megegyezésen alapul -, mint bármi, amit ez a parlament produkálhatott volna. Tehát én osztom Krassó Györgynek a bevezetőben elmondott aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy erről már mint törvényről beszélnek. Persze, hogy ez még nem törvény - de hát tudjuk, hogy az adott körülmények között ez egy jobb megoldás, hogy ezt egy pártkonferencia valamilyen módon, megegyezés alapján határozta el, mintha a parlamentre hagyják. Ami a kérdést illeti, hogy a kisebb pártok hogyan szerepelhetnek, hát itt tényleg baj van. Én a legnagyobb bajt abban látom, hogy ahhoz, hogy valaki jelöltesse magát, ahhoz 750 ajánlást kell összegyűjtsön. Ezt én nagyon magasnak tartom. (folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|