Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Kerekasztal a választási törvénytervezetről

-------------------------------------------


London, 1989. szeptember 23. (BBC, Panoráma) - Magyarországon a
kerekasztal megbeszélések eredményeképp megállapodás született a
választási törvényt illetően, amelyet nem minden résztvevő
helyeselt, de mindenki elfogadott.

    Az új törvény milyen választási körülményeket biztosít a
különböző pártok számára? Túlzottan megnehezíti-e a kisebb pártok
részvételét, vagy egyszerűen sima átmenetet biztosít az
egypártrendszerből a többpártrendszerbe? - ezekről a kérdésekről
beszélget a mai kerekasztal társaság telefonon: az Egyesült
Államokból Tőkés Rudolf, a conneticuti egyetem tanára, Péter László,
a londoni egyetem tanára és Krassó György, a Magyar Október Párt
alapító tagja.

    - Induljunk ki abból a kérdésből, hogy mi az új törvény célja: a
pártok számának korlátozása-e az egyöntetű eredmény létrehozása
érdekében, vagy esetleg a meglévő hatalmi struktúrák átmentésére
irányuló kísérlet? Krassó György?

    - Kissé szimptomatikusnak érzem a szóhasználatodat. Nyilván
véletlenül mondtad az utolsó mondatban, illetve kérdezted, hogy az
új törvény, de azért mégsem véletlen, hiszen nemrégiben láttam a
Magyar Hírlap egy cikkét, amelynek az a címe, hogy hogyan választunk
majd, vagyis a lap is teljesen biztosra veszi, hogy az általa leírt
szabályok az Országgyűlésben törvényerőre emelkednek.

    Azt kell mondanom, hogy sajnos igaza van. Neked is igazad van,
és a Magyar Hírlapnak is igaza van, mert minden valószínűség szerint
valóban törvényerőre fognak emelkedni. Jóllehet, az ilyen
valószínűség és az ilyen jellegű szóhasználat az embert egy kicsit
arra emlékezteti, mikor a magyar sajtóban - ma már talán kevésbé,
régebben inkább - olyan emberekről, akik még csak vád alatt álltak,
vagy éppen még csak letartóztatták őket, már úgy beszéltek, mint
akik már bűnösök. Sajnos ebben az esetben úgy néz ki, hogy már bűnös
a magyar választási rendszer . (folyt.)


1989. szeptember 23., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Választási törvénytervezet - 1. folyt.

Ez után a bevezető után röviden had válaszoljak a kérdésedre -
nem részletesen, mert erre később lesz módunk gondolom. Az az
érzésem, hogy mind a két célt szolgálja, tehát azt a célt is
szolgálja, hogy a pártok számát korlátozza, méghozzá drasztikusan és
- hogy úgy mondjam - brutálisan, antidemokratikus módon. Azonkívül
arra is szolgál, hogy bizonyos hatalmi struktúrákat nem átmentsen,
hanem létrehozzon. Nem a régi hatalmi struktúrát fogják átmenteni,
hanem egy elképzelt újat fognak a választások útján létrehozni.
Olyan választások útján, amelyek szabályait úgy szerkesztették meg,
hogy pontosan azt a struktúrát hozza létre, amelyet kívánnak.

    - Péter László?

    - Én úgy látom, hogy az egyeztető konferencián elfogadott
határozat mégiscsak a párt, a társadalmi szervezetek és az ellenzék
különböző pártjainak megegyezése, és ha egy megegyezés alapján
született, alapelveken alapuló törvényt a parlament elfogad, az
bezzeg mégiscsak jobb lenne, mintha a jelenlegi parlament a
pártutasításon alapuló tagjainak a többségével dolgozna ki
valamilyen rendszert. Szerintem az, ami itt alapelveiben ma már
valamennyire világosan látható, az sokkal jobb - éppen azért, mert
egy pártközi megegyezésen alapul -, mint bármi, amit ez a parlament
produkálhatott volna.

    Tehát én osztom Krassó Györgynek a bevezetőben elmondott
aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy erről már mint törvényről
beszélnek. Persze, hogy ez még nem törvény - de hát tudjuk, hogy az
adott körülmények között ez egy jobb megoldás, hogy ezt egy
pártkonferencia valamilyen módon, megegyezés alapján határozta el,
mintha a parlamentre hagyják.

    Ami a kérdést illeti, hogy a kisebb pártok hogyan
szerepelhetnek, hát itt tényleg baj van. Én a legnagyobb bajt abban
látom, hogy ahhoz, hogy valaki jelöltesse magát, ahhoz 750 ajánlást
kell összegyűjtsön. Ezt én nagyon magasnak tartom. (folyt.)


1989. szeptember 23., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Választási törvénytervezet - 2. folyt.

Ezzel szemben áll viszont az, hogy ahhoz, hogy egy párt a
parlamentben szerepeljen, azt országosan összegyűjtött szavazatoknak
a 4 százalékával kell rendelkezzen. Itt legyen szabad rámutatni
arra, hogy Németországban ugye 5 százalék az, ami alatt egy párt nem
juthat be a parlamentbe. Tehát ezt tulajdonképpen nem tartanám olyan
tervezetnek, amely teljesen kizárja a kisebb pártok érvényesülését.

    A döntő szerintem az, hogy a politikai intézmények rendszerint
eltúlozzák bizonyos csoportok érdekeit más csoportokéval szemben.
Tulajdonképpen valószínű, hogy ez a politikai intézmények lényegéhez
tartozik hozzá. Általános stabilitási meggondolások indokolják azt,
hogy a most 40 év után először választandó parlamentben elsősorban
nagy pártok legyenek.

    Én nagy veszélyt egy liberális nyugati demokrácia kialakítása
szempontjából nem látok abban, hogy ez a javaslat - amely lényegében
egy XIX. századi rendszer, s amely ma leginkább
Nyugat-Németországban érvényesül -, ami itten előttünk fekszik, mint
tervezet, ez ennek egyik fajtája, s ez elsősorban a nagyobb
pártoknak kedvez, de ugyanakkor lehetővé teszi azt, hogy kisebb
pártok is valamennyire érvényesűljenek, sőt, független emberek is
bejuthatnak a parlamentbe.

    Visszatérek arra, hogy a 750 ajánlást nagyon rossz megoldásnak
tartom.

    - Tőkés Rudolf?

    - Ha szabad még optimistábban szeretném az egész dolgot
megfogalmazni. Talán kezdjük azzal, hogy amiről itt szó volt, vagy
szó van gyakorlatilag, az két - ha úgy tetszik - törpe kisebbség.
Tehát az MSZMP reformszárnyai és a demokratikus ellenzék, illetve
annak az elitje megegyeztek valamilyen formulában, ami szerintem
óriási haladást jelent a korábbi helyzettel szemben, és megmondom
őszintén, én nem látnám olyan borúsan, sem a 750 ajánlási
megkívánást, és nem látnám olyan borúsan a demokrácia jövőjét
Magyarországon. Talán hadd fejtsem ki, hogy miről lenne itt szó.
(folyt.)


1989. szeptember 23., szombat


Vissza »


- Választási törvénytervezet - 3. folyt.

Pillanatnyilag - ha jól tudom - harminc politikai párt létezik
Magyarországon, legalábbis papíron. Harminc párt nyilvánvalóan nem
lehet képviselve egy döntőképes, határozatképes törvényhozásban.
Ennél 8-10 párt sokkal reálisabbnak tűnik. Tehát valamiféle
szabályozás kell az anarchiát elkerülendő. Ezért volt
Nyugat-Németországban az 5 százalék beállítva, hogy pontosan a
weimari anarchia megismétlését elkerüljék.

    Nyilvánvalóan a 750 ajánlatnak az a célja, hogy a kisebb pártok
azok a parlamenti törvényhozáson kívül maradjanak. Ahhoz, hogy az
ország és a törvénykezés kormányozható legyen, nyilvánvalóan itt
precendensképpen vissza kell mennünk a 30-as évekbe, amikor létezett
egy kormánykoalíció, ami - ha jól érzem, vagy jól sejtem - esetleg
össze fog állni egy ilyen demokratikus fórum körül csoportosult 4-5
pártból, és mondjuk abból az MSZMP-ből, ami majd születni fog, mint
reformpárt az októberi pártkongresszus után. Ez nem zártja ki
nyilvánvalóan az egyéb nagyon fontos radikális, liberális ellenzék -
mint a szabaddemokraták, a Fidesz és a szociáldemokraták -
részvételét, de én úgy érzem, hogy Krassó barátunk pártja
valószínűleg képviselet nélkül fog maradni a törvényhozásban.
Akármennyire is tisztelem az ő elgondolásukat, programjukat,
filozófiájukat, azt hiszem, az adott körülmények között ez tűnik
reálisnak.

    - Én messzemenően nem értek egyet sem Péter Lászlóval, sem Tőkés
Rudolffal. Az utóbbival legfeljebb abban tudnék egyetérteni, hogy
valóban úgy tűnik, hogy egy Gömbös-féle kormányzás körvonalai
világlanak fel. Az akkori Magyar Egység Pártja és a most kialakuló
MSZMP reformszárny és az MDF körül kialakuló koalíció valóban
errefelé mutat még a reform-irányzatok tekintetében is és a nemzeti
jelszavak tekintetében is. Hogy a Gömbös kormányzat politikája végül
az országnak jó volt-e vagy rossz, azt talán ne vitassuk most meg.
(folyt.)


1989. szeptember 23., szombat


Vissza »


- Választási törvénytervezet - 4. folyt.

Visszatérve viszont a részletekre. Én azt hiszem, hogy Péter
László amikor azt mondja, hogy az ellenzék és a párt közötti
tárgyalások eredményeként létrehozott egyezség mégiscsak jobb,
mintha a jelenlegi parlament pártutasítással hozott volna egy
törvényt, ebben valószínűleg igaza van, de ezzel nagyon keveset
mondott, hiszen az ezzel szembeállított pártutasításos törvény
egyszerűen a pártnak a határozata - ennél csak jobbat lehet
elképzelni. Meg kell mondanom, hogy nem sokkal jobb ami létrejött.
Tudniillik, már maga az a tény, hogy ezzel az illegitim,
törvénytelen parlamenttel fogadtatják el ezt a törvényt, már maga az
árnyékot vet az egész demokratikus megindulásra. De ennél súlyosabb
az a körülmény, amit voltaképp Tőkés Rudolf mondott, hogy két
törpe-kisebbség, a párt reformszárnya és az ellenzéki elit egyezett
meg egymással, és kérdezem: hol van ebből a megegyezésből a nép?
Most tudom, ezt a szót mostanában nem nagyon divatos használni - én
mégis használom, hiszen használják Magyarországon is, méghozzá pont
ezek az elit csoportok. Szinte minden alkalommal a népfelség elvéről
beszélnek akkor, amikor a legfontosabb döntésekből teljesen kizárják
a népet.

    Visszatérve magára a választási törvényjavaslatra, annyira
bonyolult ez a törvényjavaslat, hogy egy átlagos - majdnem, hogy azt
mondhatnám, hogy egy normális - ember nem értheti meg. Hússzor el
kell olvasnia, és akkor sem érti meg, s amellett nem is tudja hol
elolvasni, mert sehol nem hozzák nyilvánosságra.

    Talán a hallgatót elgondolkoztathatja az, hogy milyen demokrácia
az, ahol a lakosságot a legfontosabb, a többpártrendszerű
parlamentáris demokrácia legfontosabb kérdéséről - tehát arról, hogy
ki fogja őt képviselni és hogyan választja meg - egyszerűen nem
tájékoztatják, jóllehet néhány napon belül összeül az az
Országgyűlés, amely feltehetően ezt jóváhagyja. (folyt.)


1989. szeptember 23., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Választási törvénytervezet 5. folyt.

Ez a legrészletesebb tájékoztatás, ami előttem van a Magyar
Hírlapban, ez sem mond el mindent, lehet tudni olyat is, ami nincs
benne.

    - Ez teljesen érthetetlen. Hallgatom, amit Krassó György mond,
mert hát arról van szó, hogy itt a konferencián megállapodtak
bizonyos alapelvekben. Nyilván a jogászok most próbálják ezt
törvényjavaslat formájába önteni. Mihelyt törvényjavaslat lesz
belőle, ez azonnal megjelenik. Eddig nem jelent meg, mert ez még nem
törvényjavaslat. Az alapelveket látjuk és erről vitatkozunk.

    Itt az alapelvek szempontjából tényleg arról van szó, hogy egy
képviseleti rendszer bevezetése nem népuralmat jelent. A képviseleti
rendszer annyit jelent, hogy emberek választanak embereket, akik
őket politikai kérdésekben - egy teremben, ahol ezek összegyűlnek -
képviselik, és ebben a tekintetben kár itt elvi fejtegetésekbe
bocsátkozni a népszuverenitásról. Itt arról van szó, hogy mi az a
rendszer, ami lehetővé teszi azt, hogy azok az érdekek, amelyekről
itt szó van, 6 millió választónak az érdekei, s azok képviseltetésre
kerülnek-e. És itt had mondjam el: lehet, hogy ez a rendszer
komplikált, de hogyha a nyugatnémetek ezt értik és 40 éve szeretik,
akkor nem tudom, hogy a magyar választóközönség miért nem tanulhatja
meg?

    - Mert nem arról a rendszerről van szó.

    - Arról van szó, de most tényleg ne arról vitatkozzunk, hogy
melyik rendszerről van szó. Itt a lényeges szerintem az, hogy ez
olyan, mint egy házasság. Nem biztos, hogy abban a házasságban a
legboldogabbak az emberek, a résztvevők, ahol a két fél mindent
azonnal ért a másikról - ennek más feltételei vannak. Ez eléggé
világos ahhoz, hogy az emberek el tudják dönteni, hogy ő Pityi
Palkót, vagy mit tudom én kit akar a parlamentbe tulajdonképpen.

- Tőkés Rudolf? (folyt.)


1989. szeptember 23., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Választási törvénytervezet - 6. folyt.

- Szeretnék egy kicsit barátian, de azért erősen tiltakozni
ilyen teljesen fals analógiákkal, mint hogy a Gömbös, mert akkor, ha
erre a dologra nem vigyázunk, az történik, hogy egy leendő
választási eredmény, egy újabb kormány, vagy valami új koalíció már
előre, látatlanban ilyen protofasisztának van minősítve. Szerintem
ez teljesen elfogadhatatlan, mint ellenzéki rendszer.

    - Te hivatkoztál a 30-as évekre, gondolom, a Magyar Egység
Pártjára gondolhattál.

    - Én nem gondoltam a Magyar Egység Pártjára. Ha én arra
gondoltam volna, azt mondtam volna. Én pusztán arról beszélek, hogy
az ország kormányozhatósága érdekében szükség lesz egy koalícióra,
amely valószínűleg a Fórum körül csoportosult pártokból áll mjad
egyrészt, másrészt egy reform-MSZMP utódpártból fog létezni. Én ezt
mondtam, én Gömböst nem mondtam, én Bethlent nem mondtam és a
Darányi kormányt, meg Bárdosi Lászlót sem mondtam, úgyhogy nagyon
vigyázzunk ezekre a minősítésekre, mert pontosan ebben a jelenlegi
helyzetben nagy higgadtságra, nagy önmegtartóztatásra van szükség,
amikor ezekről a választási lehetőségekről beszélünk.

    - Teljesen egyetértek ezzel, és tényleg teljesen felesleges
Gömböst behozni ebbe a vitába, az egy egypártrendszer volt
lényegében, most pedig arról van szó - és itt szeretnék Tőkés
professzornak az elképzeléséhez kapcsolódni -, hogy létrejőjjön
valamilyen balközépi és valamilyen jobbközépi párt.

    A balközépi párt, ha szabad így neveznem, ennek a vonalait már
lehet látni, mert ugye az MSZMP-n belül ott van a reformszárny, és
aztán nagyon sok városi, demokratikus, értelmiségi erőből igenis
létrejöhet egyfajta balközépi nagy párt. Ugyanakkor pedig ott van a
Magyar Demokrata Fórum, amely eléggé rosszul van még szervezve, de
valószínű, hogy valamilyen módon az alapja lesz egy jobbközépi
pártnak. (folyt.)


1989. szeptember 23., szombat


Vissza »


- Választási törvénytervezet - 7. folyt.

Arról van szó, hogy itt most az ország először egy olyan
lehetőség előtt áll, hogy nem a következő választáson, de talán
1995-ben már két nagy párt közül választhat, és ez egy óriási
eredmény lesz.

    - Én először is elnézést szeretnék kérni Tőkés professzor úrtól.
A félreértést az okozta, hogy ő arról beszélt, hogy az 1930-as
években is volt ilyen koalíció, én meg úgy gondoltam, hogy ezt csak
Gömbösre gondolhatta. De elnézést kérek, ha félreértettem.

    Visszatérve arra, amit Péter László mondott, hogy végülis azért
ez a vázlat, amiben megegyeztek annyira elég, hogy a lakosság
megértse, azt kell mondanom hogy nem, azért nem mert ő sem értette
meg. És gondolom, hogy ebben sokkal nagyobb szakértelemmel
rendelkezik, mint az átlagos lakosság. Ezt pedig azzal támasztom
alá, hogy ő azt mondta, hogy miközben baj van azzal, hogy egy-egy
képviselőjelöltet 750 ajánlónak kell javasolnia, ezzel szemben áll,
ezt korrigálja az a körülmény, hogy a pártok, amennyiben 4
százalékot szereznek, bekerülhetnek, így tehát kisebb pártok is
bekerülhetnek. Hát nem kerülhetnek be, és Tőkés professzor úrnak nem
lesz igaza abban - ha nem értem félre -, hogy 8-10 párt bekerülhet a
30 pártból. Négy vagy öt párt kerülhet be - csak a legnagyobbak.
Ennek pedig az az oka, hogy ez csak az egyik feltétel, egyik
szabály, mármint a 750 ajánló.

    A másik szabály az, hogy az a párt, amely országos listán akar
indulni, tehát minden megyében, annak meg kell szereznie a
választókerületek egynegyed részében a szükséges ajánlásszámot. 152
választó kerület van, 38 ennek az egynegyed része. Ha összeszorozzuk
a 38-at 750-el, akkor 28500-as számot kapunk, egy olyat, ami soha,
sehol a világon - Oxfordba elmentem professzorokkal, meg
szakértőkkel beszélni erről - ilyen nem volt. Hogy 28500 embernek
kelljen egy 10 milliós országban javasolnia, névvel, személyi
igazolvány-számmal egy párt jelöltjeinek indulását ahhoz, hogy az a
párt országosan indulhasson. (folyt.)


1989. szeptember 23., szombat


Vissza »


- Választási törvénytervezet - 8. folyt.

Ez nem a német rendszer. A német rendszerben igaza van Péter
Lászlónak abból a szempontból, hogy nagyon hasonlít hozzá, hogy
vegyes, tehát, hogy részben egyéni választás van, részben listás.
Nem ez a probléma. Egyáltalán nem hasonlít a német rendszerhez a
pártok indulásának feltételeiben. Ilyen szempontból inkább az olasz
rendszerhez hasonlít, ahol 32 választókerületre van az ország 30
milliós lakossága osztva, és egy-egy választókerületben 350 ajánlást
kell összegyűjteni a pártnak. Ebből kis számolással kiszámolható,
hogy minden 3 ezer emberenként kell egy ajánlás. Magyarországon meg
- mint kiszámítható - 50-60 emberenként kell egy ajánlás. És mindez
még semmi, ha arra gondolunk, hogy Olaszországban nem volt egy több
évtizedes olyan diktatórikus uralom, amely az emberekben olyan
félelmeket hagyott volna - okkal vagy ok nélkül -, hogy egy
radikális, esetleg antikommunista párt indulását egyszerűen a
nevűkkel, személyi igazolvány-számukkal, nem fogják javasolni. 28500
javaslatot szerintem még az MDF sem tud összeszedni. Ha mégis
összeszed, arról megvan a magam elképzelése, hogy hogyan.

    - Egészen röviden: amiről Krassó György beszél, az az országos
mandátum. Lehet, hogy országos mandátumot nem fognak kapni a kis
pártok, de helyi választókerületen alapuló mandátumot a legkisebb
párt is kaphat, sőt független emberek is bekerülhetnek a
parlamentbe.

    - Pontosan. Ha szabadna itt még valamit hozzátenni, azért
legyünk egész őszinték. Az Ellenzéki Kerekasztal 500-at fogadott el,
mint tárgyalási alapot, az MSZMP 1000-ről beszélt, de kompromisszum
született 750-ről. (folyt.)


1989. szeptember 23., szombat


Vissza »


- Választási törvénytervezet - 9. folyt.

Én szimpatizálok azokkal a pártokkal, melyek kimaradtak az
Ellenzéki Kerekasztalból. Ez ugyanakkor egy lefutott verseny, és
ugyanakkor én nem látom annak szükségét - persze szép lenne, ha így
lenne -, hogy a demokráciát egy ezüst tálcán nyújtsák át az ország
népének. Tehát a pártoknak meg kell harcolni azért, hogy ez a 750
aláírás összejőjjön. Ezek a létező játékszabályok, és én még mindig
úgy hiszem, ha nem szükségszerűen 10, akkor legalább 8 párt be fog
kerülni az Országgyűlésbe ilyen alapon.

    - Szóval úgy gondoljátok, hogy itt teljesen szabad
többpártrendszer-választás lesz? Tehát nem fog hasonlítani a
Lengyelországban lezajlott választásokhoz, ahol bizonyos megkötések
voltak, megkötött arányok voltak?

    - Krassó Gyuri véleményét tudjuk. Én azt mondanám, hogy ez
legnagyobb mértékben az apróbetűs részétől függ. Ez attól fog függ,
hogy pontosan hogyan fogalmazzák meg, amikor ebből a parlament elé
kerülő törvényjavaslat lesz. Ma ezen alapelvek alapján még nagyon
nehéz megmondani azt, hogy 8 párt lesz, vagy 10 párt lesz, mint
ahogy erre Tőkés Rudolf is utalt.

    - Ehhez hozzátennék valamit. Azért azt hiszem, hogy a szabad
minősítés nem biztos, hogy helyes szóhasználat. Én inkább
esélyegyenlőségről beszélnék, s abban a pillanatban, mikor erről van
szó, azt hiszem, három dolog jön, amit észben kell tartni: egyrészt
a választások finanszírozását, pénzügyeket, másrészt sajtó és a
nyilvánosság lehetőségét az ellenzéki pártok részére, és a
választások technikai szervezését. Ezek azok az apróbetűs dolgok.

    Ma én úgy hiszem, hogy ha valóban lenne arra lehetőség, hogy az
ellenzék hozzájut a televízióhoz és rádióhoz, nem 90 nappal a
választás előtt, hanem esetleg 4-5 hónappal, és ha a pénzügyekben
megfelelő egyezség születik, akkor úgy hiszem, hogy az adott
körülmények között talán a legjobb lenne azzal kezdeni, hogy tessék
erre körülnézni, tessék szervezni, tessék aktivistákat rekrutálni,
és tessék gondolkodni. (folyt.)


1989. szeptember 23., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Választási törvénytervezet - 10. folyt.

Nos, ezt kívülről persze könnyű mondani, de ugyanakkor itt a
demokratikus ellenzéknek azzal a kihívással szembe kell néznie, hogy
ők azok, akik kaptak egy bizonyos játéklehetőséget, egy hatalomhoz
jutási lehetőséget, és ha a körülmények nem változnak, vagyis
mondjuk az erőszak-szervezetek valóban semlegesek lesznek ebben a
dologban, akkor döntsön az ország népe a létező játékszabályok
alapján.

    - Nem egészen értem a létező játékszabályok kifejezést, hiszen a
játékszabályokat éppen most hozzák létre, és pont arról
beszélgetünk, hogy milyen játékszabályokat kellene létrehozni. Ezt
hosszú évitizedek óta halljuk Magyarországon, hogy a lakosságnak
ilyen, vagy olyan lehetőségei vannak, és hát éljen vele. Az a
kérdés, hogy valóban így van-e, hogy az atyáskodó állam ad-e
valamilyen lehetőséget és azzal élünk-e, vagy nem élünk. Vagy pedig
tiltakozunk az ellen, hogy lehetőségeket adnak, amit meg kell
köszönni?

    A konkrétumokra térve: szerintem ez esélyegyenlőtlen, aránytalan
és nem szabad választás lesz. Mielőtt harmadszor is Tőkés professzor
úr azt mondaná, hogy a Magyar Október Pártot nagyon szereti, de hát
nem lehet az ő szempontjából nézni, meg kell mondanom, hogy a Magyar
Október Párt már kezdetben, az induláskor megmondta, hogy nem kíván
a hatalomból részesedni, mert úgy látja, hogy Magyarországon ennek
nincsenek meg az igazi feltételei. (folyt.)


1989. szeptember 23., szombat


Vissza »


- Választási törvénytervezet - 11. folyt.

A Magyar Október Párt feltehetehetőleg - mert természetesen nem
Krassó György dönt ebben, hanem a párt nemsokára, október 7-ikén
sorra kerülő kongresszusa - nem fog indulni a választásokon. De ez
nem változtat azon, hogy felháborodással ne konstatálja ezt a
manipulatív, hamis választási törvényt.

    Nem tértél ki arra, amikor az előbb válaszoltál, hogy nem a
750-ről van szó, hanem a 28500-ról. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez
a kérdés, és nem a 75O. 28500 aláírást arra, hogy a Magyar Október
Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, vagy
bármi más induljon, nem lehet becsületes úton összeszedni, még
pénzzel se lehet - ez az én véleményem. A másik dolog pedig az, hogy
még azt is kivédték a választási törvényjavaslat megfogalmazói, hogy
a lakosság esetleg úgy védekezzék ez ellen a láthatóan manipulatív
választási törvény ellen, hogy nem megy el szavazni - mert ez a
veszély fennáll, hiszen a pótválasztásokon ez megmutatkozott
Olyan
módon védték ki, ami nincsen sehol leírva, legalábbis az
értesüléseim ezek, hogy ha az első fordulóban 50 százaléknál
kevesebben jelennek meg, akkor a második forulóban már 25 százalékos
részvétel is elég lesz. Még bojkottra se lehet felszólítani a
lakosságot, hiszen ez a kommunistáknak kedvez, mert az ő szavazóik
mennének el és 25 százalékuk elmenne.

    Végül a kérdésedre válaszólva: a lengyelországihoz formailag
egyáltalában nem hasonlít, teljesen különbözik a választási törvény.
De lényegében nagyon is hasonlít abban, hogy szándékosan homályos és
érthetetlen, és azt az eredményt kívánja létrehozni, amit az elit
elképzelt.

    - Én nem tartom érthetetlennek, nem tartom ezen a szinten, ahol
most vagyunk homályosnak. Lehetőséget ad arra, hogy az ország
szabadon válasszon. Hogy arányos-e teljesen? Hát teljesen nem
arányos, de teljesen arányos választási rendszer nincs is. Még ott
sincs, ahol ez a fő célkitűzése a választási rendszernek. (folyt.)


1989. szeptember 23., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Választási törvénytervezet - 12. folyt.

- Na most, áttérnék végül egy másik kérdésre, arra, hogy mi
történt Magyarországon a választók érdeklődésének felkeltésére, mert
tulajdonképpen a lakosság részvétele az, ami döntő fontosságú az
egész választást illetően. Hallottatok valamit, vagy úgy érzitek-e,
hogy kellőképpen sikerült kiemelni az apátiból a lakosságot?

    - Szerintem még nagyon messze vagyunk attól, hogy az apátiából
kikerüljön a lakosság. Én attól félek, hogy a jövőben sem lesz egy
minőségi áttőrés ilyen szempontból, de ugyanakkor ezzel kapcsolatban
én nagyon-nagyon fontosnak és értékesnek tartom olyan pártok és
csoportosulások részvételét, mint a Magyar Október Párt, mely hangot
ad e bizonyos aggályoknak és gondolatoknak attól függetlenül, hogy a
parlamentbe bekerülnek-e vagy sem. Ha a Magyar Október Párt és
hasonló pártok nem léteznének, akkor ki kéne találni, mert nélkülük
a vélemény-spektrum az ideológiai-spektrum nagyon záros és nagyon
részleges lenne.

    Én úgy hiszem, hogy a lakosság apátiája meg fog szünni, a
gazdasági helyzet további problematikus fejlődésével, és az emberek
radikalizálódni fognak akkor, hogyha az ellenzéki pártok valami
értelmes gazdasági programmal fognak megjelenni, amiért érdemes
elmenni és szavazni. Amíg ez nem történik meg, addig apatikus
választokról beszélhetünk.

    - Én teljesen egyetértek azzal, amit Tőkés Rudolf mond. Én is
csak sok szerencsét kívánhatok Krassó Györgynek, és ez teljesen
független attól, hogy bejut-e a pártja parlamentbe vagy sem. Én a
legfontosabbnak az apátia leküzdésére azt találnám, hogy valamilyen
módon a pártok szerezzenek egy erősebb profilt a maguk számára. Ez
pedig csak akkor következhet be, hogyha a pártok pártvezetőket
választanak. A pártok élén ma még nem állnak vezetők, akikkel az
egész párt és potenciálisan a választóközönség valamennyire
azonosulhat.

    Rendkívül nagy az idegenkedés Budapesten attól, hogy pártvezetőt
válasszanak, enélkül pedig nem lehet demokratikus, vagy akár csak
liberális választást lebonyolítani. (folyt.)


1989. szeptember 23., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Választási törvénytervezet - 13. folyt.

- Abból indultatok ki, hogy milyen módon lehetne, vagy milyen
módon fog a lakosság apátiája megszünni, és mit lehetne tenni ennek
érdekében. A kiindulásban az a problemtatikus, hogy azt feltételezi,
hogy a jelenlegi uralkodó és nagyobb pártoknak az a célja, hogy a
lakosságot az apátiából kiemelje. Úgy tűnik, hogy az ellenkező a
célja: az, hogy benne tartsa, és hogy a lakosság politikailag ne
legyen aktív, hiszen ha a lakosság politikailag aktív lenne, akkor
az egész jelenleg kialakuló hatalmi konstellációt azonnal és
végérvényesen eltörölnék. Ezért semmiféle ilyen jel nincs, és akkor
ez magyarázza a kérdésedre adott választ is, hogy semmiféle
erőfeszítést nem tettek arra, hogy a választási törvény iránt a
lakosság érdeklődését felkeltsék. Sőt, ami teljesen elképesztő:
lehet, hogy már jövő héten a választási törvényt elfogadják, a
lakossággal pedig még csak meg sem ismertették azt. Korábban minden,
ennél százszor kevésbé fontos törvényjavaslatot is úgynevezett
társadalmi vitára bocsátottak.

    - Reméljük, hogy Krassó György egy kissé borúlátó itt ebben a
kérdésben, de időnk lejártával már a vitánk végére értünk, úgyhogy
búcsúzom is hallgatóinktól Tőkés Rudolf, Péter László és Krassó
György nevében. +++


1989. szeptember 23., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD