|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP Összefogásáért Mozgalom tanácskozása (2. rész)
|
Kemény László, a tanácskozás elnöke, a Politikai főiskola rektorhelyettese a vita indulásakor, s mivel szükség volt rá, azután is több alkalommal, arra kérte a felszólalókat, hogy szélsőségektől, indulatoktól mentesen fejtsék ki véleményüket, mondják el észrevételeiket, s inkább azokat a konstruktív gondolataikat adják közre, amelyek azokra az elvi alapokra hívják fel a figyelmet, amelyeknek segítségével megvalósítható lehet a párt különböző platformjai közötti elvi állásfoglalás. Ennek ellenére több indulatoskodó, sőt személyeskedő felszólalás is elhangzott, de a többség nagy toleranciával fejtette ki véleményét. Számos bírálatot kapott a sajtó és a tömegkommunikáció. A bírálók szerint az újságírók nem elég körültekintően, s nem kielégítő felelősséggel adnak hírt az eseményekről, inkább úgy ,,sarkítják,, az elhangzottakat, hogy azok - alkalmanként - teljesen más értelmet kapnak. A vitában főként három felszólaló - Gidai Erzsébet, Szerdahelyi István és Berecz János - fogalmazta meg különösen egyértelműen, hogy mit vár a pártkongresszustól. Gidai Erzsébetnek, a közgazdaságtudományok doktorának a Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézetének igazgatójának véleménye szerint az MSZMP programnyilatkozatának nincs gazdaságpolitikai arculata, pedig erre mindenképpen szükség volna. Foglalkozott azzal is, hogy a tulajdonreform kapcsán megindult az állami vagyon kiárusítása, s ennek további megakadályozása érdekében a társasági törvényt mielőbb felül kellene vizsgálni. Szerdahelyi István az Új Fórum főszerkesztő azokat a változásokat összegezte, amelyeken már az eddigi vita során megtörténtek az MSZMP-kongresszus dokumentumaiban. Hangsúlyozta, hogy a párt, vállalva a szocialista értékeket, hitet tesz amellett, hogy a jövőben ne csak jelszavak maradjanak az olyan értékek, mint az emberi szabadság, az alulról szerveződés, az igazi kollektivitás és a szociális biztonság. A demokratikus szocializmus megvalósításához pedig az új politikai intézményrendszer, a vegyes tulajdonú gazdaság, az igazságos jövedelemelosztás és a humánus társadalom felépítésén át vezet az út. Az MSZMP a jövőben a munkájukból élő fizikai és szellemi dolgozók érdekeit néppárt jelleggel kívánja megfogalmazni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 24., vasárnap 17:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|