 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP Összefogásáért Mozgalom tanácskozása (1. rész)
|
1989. szeptember 24., vasárnap - Vasárnap az MSZMP Politikai Főiskoláján megkezdődött az Összefogás az MSZMP Megújításáért Mozgalom első országos értekezlete. A résztvevők elé került az MSZMP közelgő kongresszusának dokumentumtervezete. Az ezzel kapcsolatos erősen kritikus előterjesztést a mozgalom szakértői - Hoch Róbert, Lórát Károly, Udvarhelyi László, Thoma László, Rajcsányi Péter, Szerdahelyi István, Kemény László - készítették. Eszerint célszerű lenne, ha a párt programnyilatkozat tervezetének bevezetőjeként közzétett ,,Történelmi utunk tanulságai,, című összegzést nem tárgyalná a kongresszus, csupán annak egyik háttéranyagaként szereptelne. E megállapításukat azzal indokolják, hogy a vitaanyag a jelenlegi válságot meglehetősen szűken vizsgálja; nem ágyazza be a 70-es, 80-as évek globális korszakváltásának megrázkódtatásaiba, így többek között a világ számos országát érintő adósságválságba sem. A nemzetközi körülmények elnagyolt bemutatása mintegy aránytalanul előtérbe helyezi a válság hazai összetevőinek amúgy sem csekély súlyát. Ez a felfogás pedig szükségképpen hátrányos helyzetbe hozza a pártot a mindinkább kialakuló választási harcban, fokozza a párttagság bénító hatású bűntudatát, kiábrándulását, elfordulását.
Az előterjesztések túlnyomórészt negatív összképe alapján a
szakértők kifejtik, ha egy párt ennyire nem képes a maga
közelmúltjában fellelni a lényeges pozitívumokat, akkor nem várhatja
el azt sem, hogy mások elismerjék jogát a létezésre, illetve arra,
hogy továbbra is részese legyen a hatalom gyakorlásának.
A mozgalom tanácskozása elé került állásfoglalástervezet szerint
az MSZMP kongresszusán, a programjellegű dokumentumok megvitatása
során a vita súlypontját a történelem kérdéseire kell helyezni. De
nem elsősorban az események vizsgálatára, hanem inkább arra, hogy a
hasznosítható tapasztalok, tanulságok beépüljenek a végleges
programba. (folyt.köv.)
1989. szeptember 24., vasárnap 11:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|