|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A hazai nemzetiségek jogegyenlőségéről
|
1989. szeptember 23., szombat - Szükséges, hogy az állam szavatolja az etnikai és nemzeti kisebbségeknek: maguk dönthessék el; kisebbséginek vallják-e magukat - hangsúlyozták a felszólalók azon a fórumon, amelyet a hazai kisebbségek jogegyenlőségéről rendeztek szombaton a józsefvárosi tanács székházában.
A vitát kezdeményező Raoul Wallenberg Társaság, valamint a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fidesz, a Független Kisgazda-, Fölmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, az MDF, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, az SZDSZ képviselői elmondták: készül a nemzetiségi programjuk. Elképzeléseik szerint fontos, hogy törvény szabályozza a nemzetiségek jogegyenlőségét. A vitában felszólalók közül némelyek úgy vélték, hogy kisebbségi törvényt kell alkotni, vagyis olyan jogszabályt, amely rögzíti mind a történelmi nemzetiségű, mind a kis számú etnikai csoportok jogait. Mások nemzetiségi és kisebbségi törvényt szorgalmaztak. Az állam - hangsúlyozták - garantálja az etnikai és a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó egyének, közösségek számára anyanyelvük, nemzetiségi kulturájuk ápolásának lehetőségeit, feltételeit, a törvény előtti egyenlőséget, sérthetetlenséget. Lépjen fel az ellenük irányuló támadások, diszkrimináció ellen. A nemzetiségek és kisebbségek számára is adassék meg a lehetőség arra, hogy képviseltethessék magukat az Országgyűlésben és a helyi önkormányzati szervekben. Jogos igény az is, hogy szervezeteik megfelelő feltételek között tevékenykedhessenek, védelmezhessék a nemzetiségek érdekeit. A kisebbség elidegeníthetetlen joga - hangoztatták - a lelkiismereti, a véleménynyílvánítási, a szervezkedési szabadság, a pártképzés szabadsága. Arra ösztönzik a kisebbségeket, hogy éljenek alkotmányos jogaikkal, vegyenek részt a közéletben, az önkormányzatokban, használják anyanyelvüket, őrizzék hagyományaikat, kulturájukat. Több felszólaló szóvá tette, hogy a Kerepestarcsai Tanács nógrádi falvakba telepíti át az ott élő cigányokat. A cigányok szervezetének képviselői tiltakoztak a helyi eljárás ellen. (MTI)
1989. szeptember 23., szombat 15:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|