|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZDP és a SZOT vezetőinek megbeszélése (1. rész)
|
1989. szeptember 22., péntek - A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a SZOT lehetőséget lát az együttműködésre a munkavállalói érdekek képviseletében - így tájékoztatták az újságírókat a két mozgalom vezetőinek pénteki megbeszélését követően. Az MSZDP abban érdekelt, hogy a szakszervezeti mozgalom következetesen véghez vigye megújulási szándékát, és az átalakult mozgalomban a párt természetes szövetségesre leljen - mondta Ruttner György, az MSZDP ügyvivője a megbeszélésről tartott esti sajtótájékoztatón. A párt fel kívánja éleszteni azt a hagyományos és történelmi kapcsolatot, amely a szociáldemokraták és a szakszervezetek viszonyát mindig is jellemezte, s íly módon szeretnének közelebb kerülni a szakszervezetek több milliós tagságához. Ehhez Kitzinger Ferenc, az MSZDP másik ügyvivője annyit fűzött hozzá, hogy a párt demokratikus felfogásából kiindulva nemcsak a SZOT-ot, hanem minden olyan újonnan alakult és alakuló szakszervezeti szövetséget támogatni kíván, amely a demokratizmus és az alulról építkezés alapján jön létre. A Szociáldemokrata Párt elképzelhetőnek tartja, hogy az eljövendő választásokon olyan képviselőjelölteket is állít, akik egyben szakszervezeti tisztségviselők is.
A szakszervezetek is természetes partnerüknek tekintik mindazokat a pártokat, amelyek felvállalják a munkavállalói érdekek képviseletét a politikai küzdőtéren - hangsúlyozta a SZOT részéről Csintalan Sándor megbízott osztályvezető. Mivel eddig egyetlen párt részéről sem vélték felfedezni ezt a szándékot, a SZOT ezért ragaszkodott a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon a társadalmi mozgalmak önálló jelöltállítási jogához. Ha partnerüket megtalálják, akkor ezt az álláspontjukat felülvizsgálják. Azzal kapcsolatban, hogy a SZOT már korábban leszögezte, miszerint pártoktól független érdekképviseleti és érdekvédelmi szervként kíván működni, megjegyezte: a függetlenség ebben az értelemben azt jelenti, hogy a szakszervezeti mozgalom nem fogad el semmiféle, a belső viszonyaiba történő, hatalmi típusú vagy bármiféle más, nyomásgyakorláson alapuló beavatkozást. (folyt. köv.)
1989. szeptember 22., péntek 21:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|