|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ és a Fidesz nem állt fel a tárgyalóasztaltól (2. rész)
|
A Fiatal Demokraták Szövetsége nagyon fontosnak minősítette, hogy tartózkodjék minden olyan megállapodástól, amely az új parlament számára kész helyzetet teremt. Vitézy László, az FSZDL képviselője megerősítette: a független szakszervezetek azért nem írták alá a dokumentumot, mert számukra elfogadhatatlan a pártok működése a munkahelyeken. A sajtótájékoztatón az SZDSZ hétfői nyilatkozatára utalva az újságírók arról tudakozódtak: miként élhet az SZDSZ az esetleges népszavazás eszközével. Tölgyessy Péter, az SZDSZ szakértője kifejtette: ehhez az eszközhöz azért lehetne nyúlni, mert a lényeges alkotmánymódosítások a nép elé vihetők. Ami pedig a konkrétumokat illeti, a köztársasági elnök esetében a választás napjáig - ezt tudomása szerint november 25-re tervezi az MSZMP - lehet benyújtani a kérelmet. A többi esetben a népszavazással módosítani lehet az Országgyűlés határozatát. Az SZDSZ egyébként azért ellenzi a közvetlen államfőválasztást, mert nem kívánja, hogy az ország egyszemélyi tekintélyuralom, elnöki rendszer felé induljon el. Orbán Viktor pedig úgy vélekedett, hogy a legfontosabb kérdés a szabad választások kiírása. ,,Előbb köztársaság, utána köztársasági elnök,, - tolmácsolta szervezete álláspontját a Fidesz választmányi tagja. Tölgyessy Péter elmondta még, hogy az államfő-választás bojkottját mindenképp elvetik. Az SZDSZ esetleg még azt tartaná célravezetőnek, ha az ellenzéki pártok közös jelölt állításában egyeznének meg. Az SZDSZ és a Fidesz képviselői egyaránt hangoztatták, hogy részt vesznek a további háromoldalú tárgyalásokon. Orbán Viktor ehhez hozzáfűzte, hogy a Fidesz számára megnehezült az együttműködés az MDF-fel, mert szerinte igaztalanul bírálták az MDF vezetői a Fidesz-képviselőinek több megnyilatkozását. A Fidesz választmányi tagja végül úgy vélekedett, hogy az MSZMP-vel való tárgyalást nagymértékben befolyásolja majd az októberi MSZMP-kongresszus. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt napok történései mennyit változtattak az ország politikai színképén, Tölgyessy Péter kifejtette: egyrészt megfigyelhető egy nemzeti közép-irányzat kialakulása, másrészt ennek ellenpólusaként létrejöhet egy szociálliberális tömörülés. Az SZDSZ, a Fidesz és a vendégként jelenlevő MSZDP-vezetőségi tag, Gaskó István megerősítette azt, hogy pártjuk nem kíván koalícióra lépni az MSZMP-vel. (folyt. köv.)
1989. szeptember 19., kedd 19:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|